Igor Somobor játéka az előadás egyik csúcspontja, Prométheusza kifejező, de egy pillanatig sem túlzó, egyszerre érezni a dühét és az emberek iránti szeretetét. Az előadás egy érdekes vonatkozása, hogy bár Aiszkhülosz drámája még jóval a háború kitörése előtt be lett választva a projektbe, az alkotók leleményessége, érzékenysége által tökéletesen reflektál az aktuális helyzetre (is).

Tóth Gödri Iringó: Aiszkhülosz több ezer éves gondolatai ma is érvényesek – Aktuális, mély és hatásos a Prométheusz'22 című koprodukció, Krónika, 2022.07.02.

Hogy Prométheusz megszabadul-e vagy sem, már nem is számít, hiszen amint újsághír lesz belőle, hősi aurája kifakul. A titán feláldozza magát az emberiség és a szépművészetek oltárán? Akár így is nézhetjük, ám a választ úgyis a néző adja meg. Kell-e még nekünk manapság a művészet? Meghatározó-e még számunkra a spiritualitás létsíkja? Vajon a nem is olyan rég még etalonnak tekintett (autentikus) értékrendszereinket nem cserélhetnénk-e le újabbakra (jobbakra)? A válaszokat nem ismerjük – bár sokukra ráérzünk, valójában mindnyájunknak világos, hogy csak rengeteg erőfeszítés árán tudjuk majd megelőzni az iránytévesztést, az eltévelyedést egy olyan világban, ahol a bulvár, a fake news és a pillanatnyi benyomások uralkodnak.

Nona Rapotan: Când Prometeu devine subiect de știri [Amikor Prométheuszból szalagcím lesz], bookhub.ro, 2022. 07. 04.

Bátran állíthatjuk, az utóbbi időben kevés ennél jobb, mélyebben ható előadást láttunk a kolozsvári színházban. Különlegességnek számít a sok nemzetiségű színészcsapat, amely a próbafolyamat során kiválóan egymásra hangolódott. A látványelemek, a hangeffektusok, a zene hangsúlyozza az előadás mondanivalóját, a gyorsan pörgő események magával ragadják a nézőket is. Ugyanakkor nagyszerű színészek öltik magukra a darab alakjainak személyiségét, a Prométheuszt játszó szlovén Igor Samobor remekül, mély átéléssel alakítja a főszerepet.

Nánó Csaba: Jó tett helyébe semmi jót ne várj! – Bemutató a Kolozsvári Magyar Színházban, erdelyinaplo.ro, 2022.07.10.

Tompa rendezése egy színházi kiáltvány ezekben a kizökkent időkben; az előadás alkotóinak nyíltan vállalt bizakodása a színház hasznosságában, valamint abbéli erejében, hogy kérdéseket intézzen a közösséghez; tulajdonképpen az emberiség részét képező minden nézőtől várt válaszok.

Hogyan is lehetne megfékezni szabadesésünket, melynek a degeszre hízott agyrémek mögött álló mohóság, egy telhetetlen mohóság az oka... A mohóság a hírek és nem a tudásvágy iránt; a mohóság a szórakoztatás (!!!) iránt, meg a képtelenség az öröm megélésére; a mohóság, amellyel bedőlünk minden médiasztár hamis örökifjúságának; az egyre valószerűtlenebb sztoriknak... a szenvedéstől való rettegés és a legkisebb kellemetlenségből katasztrófát vizionálás; a függőség, ami ehhez a megszűrt valósághoz láncol és egyre nagyobb képernyők előtti bambulásunk közepette nagyon is képes egész lényünket magába szívni.

Crenguța Manea: Prometeu 22. Avertisment – cronică de teatru [Prométheusz 22. Színházi beszámoló és figyelmeztetés], forbes.ro, 2022. 07. 29.

A Kolozsvári Magyar Színházban Tompa Gábor rendező által kigondolt és színre vitt posztmodern előadás, a Prométheusz ’22 a szélsőségesen kortárs durva valóságát tárja elénk: a kínzás medikalizálása, az éhínség okozta világméretű katasztrófák, szegénység, mocsok, mindenféle kórság, háborús atrocitások, fegyverkezés a mindennapokban, a kukkolássá silányított sajtó, az urambátyám-viszony szüntelen nyomósításának hivatalos teatralizálása (minden lehetséges szintre kivetítve).

Ruxandra Cesereanu: Prometeu post-covid [Poszt-Covid Prométheusz], Teatrul Azi, 7-8. 2022

A Prométheusz‘22 egy elmélkedés az értelmiségi helyzetéről a 21. században. A digitalizált és erőteljes manipulációs hatásnak kitett sajtóhálózatban és közösségi médiában az igazság túlontúl relativizálódott, és a tényellenőrzésre is hamar rásütik az álhír bélyegét. Egy szélsőségesen ideologizált és megosztott világban, ahol a párbeszéd már-már lehetetlenné vált, a viták extrém érzelmi megnyilvánulásokká silányulnak, a gyakran szélsőséges politikai eszméket valló kormányok szította gyűlöletbeszéd pedig a mindennapok részévé vált. Ilyen körülmények között az értelmiségiek – tudósok, orvosok, művészek – szerepe nehezebbé, ám egyszersmind felelősségteljesebbé is válik; az ő osztályrészük a világ objektív szemlélete és a megszerzett tudás megosztása az emberekkel, akár az üldöztetés árán is, amint az Prométheusszal is történt a mitológiai időkben.

Az előadás ironikus és józan megközelítésből próbálja vizsgálni Prométheusz kortárs világunkban oly aktuálisnak ható mítoszát.

Tompa Gábor

---

Műsorfüzet