Úgy, ahogyan Puskás Zoltán kigondolta az előadást, az Állatfarm egy pillanatig sem unalmas! Ellenkezőleg, provokálja és könnyen kizökkenti a komfortzónájából a nézőt, aki paradox módon ritka jókedvűen hagyja el a termet. Jakab Melinda koreográfus (aki teljes mértékben meggyőzött, hogy bármilyen mozgást bármilyen megközelítésben meg tud kreálni; a rap- és rock-momentumokat kitűnően előtérbe helyezte, a musical-jelenetekről nem is beszélve) úgy kezelte a Klemm Dávid és Erős Ervin komponálta zenét, mint önálló szereplőt. Így magyarázható, hogy a tehénfejés jelenete nélkülözi a kínos elemeket, hogy csak a legkézenfekvőbb példával éljek. Ha a zenét helyenként túl hangosnak is találtam, az előadáson ez nem csorbított, mert a színészek ügyesen használták a hangjukat és a technikát, hogy a pillanati nehézségeken felülkerekedjenek.
Nona Rapotan: A rock és a rap között marad hely egy musicalnek is – Állatfarm Puskás Zoltán rendezésében [Între rock și rap e loc pentru un musical – „Ferma animalelor” în regia lui Zoltán Puskás], bookhub.ro, 2021. május 29.
A társulat fergeteges előadást nyújtott a színházra kiéhezett közönségnek, több hónapos kihagyás után valószínűleg kevesebb örömöt okozott volna egy mélyen drámai töltetű darab a tisztelt publikumnak, mint egy zenés előadás. Bár George Orwell Állatfarmja is csordultig tele van mondanivalóval – az 1945-ben megjelent regény, amely burkoltan Sztálinra és a sztálinizmusra utal, előrevetítette a kommunista és mindenféle diktatúrák tragédiáját –, az alkotók által kitalált és tálalt formájában a nézők önfeledten élvezhették a remek zenét, a látványos díszletet és kosztümöket, velük együtt (vagy elsősorban) a pompás alakításokat.
Nánó Csaba: Nem győzheti le a kultúrát a vírus – színházi bemutatók Erdély-szerte, erdelyinaplo.ro, 2021. május 29.
A grandiózusság a zenét is jellemzi. Hangerőben mindenképp. A kemény rocktól a slágergyanús szólószámokig a musical-hangzás teljes skáláját lefedi a felvételről szóló muzsika. Szerzői, Erős Ervin és Klemm Dávid gazdag tudású, rafinált zeneszerzők, a szcenikai zene minden attribútumának birtokosai. Pontosan tudják, hogy a zenés műfajban a nézők figyelmét folyamatosan éberen kell tartani. Ezért a feszültség felfokozott állapotát nem engedik lankadni, feszes ritmusban peregnek egymás után a zeneszámok. Nyilván el kell telnie valamennyi időnek, amíg az énekdallamokat a színházon kívül is fütyörészik majd a kolozsvári járókelők. Az állandó vibrálás rövid idő után összemossa a számokat. Közöttük a tapsnak sem nagyon enged időt a lendületes tempó, de a vájtfülű premierközönség kitartó tetszésnyilvánítási próbálkozásait egyre inkább siker övezi, ahogy haladunk a végkifejlet felé.
Sebesi István: Pandémiavégi ünnepség, szinhaz.net, 2021. június 4.
A kolozsvári előadás feldolgozás, az eredeti alapján Erős Ervin, Klemm Dávid és Lénárd Róbert munkája, rendező Puskás Zoltán. Zenés előadás, de korántsem andalító, fülbemászó, kellemes dallamokkal, keményebb a zenei anyag, és komorak a színek, sok a fekete, szürke, olykor csillan meg egy-egy szelídebb szín, amit aztán el is nyel az események sodra, mint a farmról elszökő, csillogásra vágyó paripa szalagjának pasztellrózsaszínje. A társulat hozza a már megszokott jó formát, összeszokott csapatként táncolnak, gyűléseznek, támadnak és védekeznek. Az eredeti alapszöveget dalbetétek egészítik ki, a történet íve a mai ifjú nézőnek érthetően rajzolja ki a diktatúra kialakulásának ívét, s bár komorabb, megdöbbentő, nem kényelmes tanulságokkal és nem katarzissal zárul az előadás, a jól működő fogaskerekek, a jól körvonalazott egyéni teljesítményekből egységgé összeálló csapatmunka garantálja a közönségsikert.
Bodó Márta: Állatfarm, romkat.ro, 2021. június 10.
Aki esetleg attól tartana, hogy már nem nyújthat számára sok újdonságot a darab, mivel kívülről fújja a kisregényt, annak sem kell elzárkóznia, mivel pl. Albert Csilla tolmácsolásában Mózes, a holló alakjával biztosan a nézőtér sötétjében fog először találkozni. De a jól ismert karaktereket is izgalmas újra felfedezni, azáltal, hogy az allegorikus alakoktól egy hatalmas lépéssel közelebb kerültünk, hiszen nekünk nézőknek minden szereplő „két lábon jár csak”.
Csog Brigitta: Megalapították az Állatfarmot Kolozsváron, multikult.transindex.ro, 2021. június 14.
Lénárd Róbert igazán színpadra termett szövegeiben szinte ismerős figurák jelennek meg, az ügyesen beleszőtt humor is napjainkat idézi. Nevetünk rajta, pedig sírni kellene, de már nagyon elegünk van a szomorkodásból, a méregből. Hát röhögünk. Erős Ervin és Klemm Dávid nagyon tud színpadi zenét írni. Kiegészítik, alátámasztják a szöveget, karaktereket rajzolnak. Hangosan, dübörögve, míg néha majdhogynem melankolikusan.
Puskás Zoltán rendezte az előadást, a díszleteket is ő tervezte, nagyon tudta, mit akar elmondani rólunk, a térségünkről, a világról most, a világjárvány csitulásakor. Puskás és alkotótársai, a zeneszerzők, az író, a színészek 1 óra 40 perc feszültséget teremtenek a színpadon, míg Jakab Melinda koreográfus munkája nyomán a ritmus csak fokozódik, a tempó folyamatos, a táncok színészekre szabottak. Az előadást prózai színészek játsszák meggyőzően, tiszteletre méltó fizikai felkészültséggel.
Simon Judit: Óltársaim, énekeljetek!, ujvarad.ro, 2021. július 13.
Az előadás kérdéseket vet fel, és a válaszok, be kell vallanunk, nem a legmegnyugtatóbbak. A rendező sem mond egyebet a (kifogástalanul elkészített) műsorfüzetben közölt interjúban: „Az Állatfarm (…) örökérvényű darab, ami abban az időben is és most is, és sajnos, úgy gondolom, hogy az elkövetkező időre is nagyon jellemző lesz. Ennek a kommunista rendszernek a gyermekei vagyunk, és azt gondolom, hogy leszünk is.” Az előadás ökonómiájában minden egyes színésznek sikerül olyan erőteljes tónusokban megformálnia a karakterét, amelyek sokáig megmaradnak az emlékezetünkben. Zenei-koreográfiai teljesítményükkel olyan előadást hoztak létre, amely, merem állítani, bármelyik Broadway színpadon megállná a helyét.
Eugenia Sarvari: Broadway show / Látogatás az Állatfarmon [Un spectacol de Broadway / O vizită la Ferma animalelor], Avalon, 2021. június-július
Az elején együtt kántálják: „aki két lábon jár csak, az nem jóbarát”. A végén az „egyik állat se több, merthogy egyenlő mind” törvényére rányomja bélyegét a hatalmi ambíció: „vannak egyenlőek – vannak egyenlőbbek”. Elképesztő ritmusa van az előadásnak. Óriási, fenyegetően leereszkedő arcképek, éljenzés, kosztüm-nyakkendő, az „óltársak” uralma pedig tolakodó. Az értelmezés kézenfekvő. Harsogva éneklik: „te a tömegsírok mélyén mondod: szebb lesz a jövő”, majd „... a kert végén ott vár a forradalom”. Egy kortalan történet, jelenkori politikai áthallásokkal. Összetartó elemek sokasága, amely provokatív előadássá áll össze.
Alexandru Jurcan: Revoluția așteaptă în grădină [És a kert végén ott vár a forradalom], Tribuna, 462. sz., 2021. december 1-15.
Puskás Zoltán rendezése hűen követi az eredeti történetet, és saját szerzésű dalszövegek révén kritikai dimenziót kölcsönöz a darabnak, ezáltal bírálva a mai tömegkommunikáció szerepét, amely gyakran káros módon ferdíti el a valóságot, és egyféle, egy rég letűntnek hitt kort idéző cenzúrát gyakorol. Az éles és kemény dalszövegek élénk rockritmust kaptak (kivéve az olyan pillanatokat, mint a Macska – Pethő Anikó rapszáma), ezt tartotta a rendező a legalkalmasabbnak az üzenet töltetének tolmácsolására.
Silvia Dumitrache: Întâlnire 2.0 cu Shakespeare, Orwell, Ionesco și Cehov [2.0-dik találkozás Shakespeare-rel, Orwell-lel, Ionescóval és Csehovval], observatorcultural.ro, 2021. december 16.
A téma komolysága ellenére a teremben különleges, örömteli hangulat árad szét. Talán minden jól sikerült musical arra a sorsra van kárhoztatva, hogy a túláradó zene és az elbűvölő színészek elnyomják a szöveg lényegét. Vagy talán a Kolozsvári Magyar Színház társulatának hihetetlen képességeiből fakad, akik számára, úgy tűnik, a határ a csillagos ég!
Mihai Brezeanu: Morning glory, morning glory / Ce mișto cântă actorii! [Hajnalka, hajnalka / Szól a dal a színházba’!] - Állatfarm, liternet.ro, 2021. december
A George Orwell Állatfarmja nyomán írt musical Puskás Zoltán rendezésében egy jól kigondolt struktúra, amelynek visszatérő motívuma (a közismert zenei futamok beemelésének köszönhetően) fülbemászó dallamként marad meg a hallgatóban. Lénárd Róbert dalszövegei és a Klemm Dávid – Erős Ervin páros szerezte zene kiindulópontja az eredeti szöveg, amelynek a rockzenén átszűrve jól kiszámított dinamizmust és ritmust kölcsönöznek. Így a másfél órás előadás nem válik teherré a közönség befogadókészsége számára.
Octavian Szalad: Poezie și muzicală la Cluj: Shakespeare, Ionescu, Cehov, Orwell [Költészet és musical Kolozsváron: Shakespeare, Ionesco, Csehov, Orwell], Teatrul azi, 2022/1-2. szám