William Shakespeare

A velencei kalmár

Fordította: Nádasdy Ádám

Online jegyvásárlás:

november
4
vasárnap
19:00
november
16
péntek
19:00
november
24
szombat
18:00

Nagyszínpad
RO
EN
14
2h 45' egy szünettel (I. rész: 1h 45', II. rész: 45')

Antonio
Viola Gábor / Bogdán Zsolt
 
Bassanio
Bodolai Balázs
 
Gratiano
Szűcs Ervin
 
Salarino
Farkas Loránd
 
Solanio
Balla Szabolcs
 
Lorenzo
Árus Péter
 
Shylock
Bogdán Zsolt / Viola Gábor
 
Jessica
Imre Éva
 
Portia / Baltazár, jogász
Györgyjakab Enikő / Vindis Andrea
 
Nerissa / Baltazár titkára
Albert Csilla
 
Stephano
Fogarasi Alpár
 
Lancelot Gobbo
Marosán Csaba
 
Öreg Gobbo
Orbán Attila
 
Tubal
Laczkó Vass Róbert
 
Marokkó hercege
Váta Loránd
 
Aragonia hercege
Sinkó Ferenc / Paco Alfonsín
 
A herceg
Dimény Áron
 
További szerepekben
Kántor Melinda , Platz János
 
Marokkó hercegének testőrei
Kántor Melinda , Vindis Andrea / Györgyjakab Enikő
 
Élőzene
Farkas Loránd
Balla Szabolcs
Szűcs Ervin

rendező
Tompa Gábor
 
díszlet- és jelmeztervező
Dragoș Buhagiar
 
dramaturg
Visky András
 
rendezőasszisztens
Botond Nagy , Veres Emőke
 
videó
Rancz András
 
fényterv
Erőss László
 
a jelmeztervező asszisztense
Bocskai Gyopár
 
színpadi mozgás
Györgyjakab Enikő , Paco Alfonsín
 
ügyelő
Veres Emőke , Zongor Réka

A bemutató dátuma: 2018. szeptember 28.

A velencei kalmár olyan vígjáték, amely Uzsora és Barátság, Bosszú és Megbocsátás, Diszharmónia és Harmónia derűsen feloldódó küzdelméről szól. (...) Tündérjaték, sötét komédia, morális példázat vagy commedia dell’arte? Öntudatlanul gyűlt fel Shakespeare-ben a nyersanyag, csak a jelenetszövő színpadi mester tudatos. De a mesterség tudója egyben költő, s az átvarázsolt nyersanyag még akkoris az élet teljességét tükrözi, amikor nem kivánja, hogy túl komolyan vegyük.
Cs. Szabó László: Velencei uzsora, belmonti muzsika, in. Shakespeare. Esszék.
 

Az előadás egy modern technológiájú, hideg világban játszódik, ahol kontrasztként óriási szenvedélyek vannak. Szenvedélyek, melyek elsősorban a nárcizmus, önzés és egoizmus felé mutatnak. Ugyanakkor a szereplők különböző értelemben foglyai is valaminek.

Itt senki nem választja azt, hogy mindenről lemond, és nem érdekli a pénz. Mindenki az érdekei szerint cselekszik, egy bonyolult érdekhálózat és szövetség működtet mindent. Természetesen minden szereplőben vannak erős, tiszta érzelmek, van szex, szerelem, erotika. De a szereplők nem eszerint választanak. Csak pillanatnyilag gondolják úgy, hogy ez fontosabb. Az önzés és önös érdekek szólnak bele mindenbe. Ebből rettenetesen kegyetlen színházat lehet létrehozni. Amiben persze vannak vígjátéki elemek, komikus szituációk, de alapjáraton egy kegyetlen és mohó hajsza az „öröklétért”, túlélésért vagy a boldogságért.

Tompa Gábor