Fandl Ferenc
Harsányi Attila Jászai-díjas
Mészöly Anna
Fazakas Júlia
Gáspár Tibor Jászai-díjas, Érdemes művész
Szegedi Dezső Jászai-díjas
Nádasy Erika
Salat Lehel
Farkas Sándor
Kerekes Valéria
Takács Mária
rendező
Rusznyák Gábor
díszlettervező
Rusznyák Gábor
jelmeztervező
Tihanyi Ildi
rendezőasszisztens
Hadházy Ildikó
előadásvezető
Budai Réka
súgó
Bíró Klára
A díszlettervező és a rendező remekelt, Rusznyák Gábor egyiket jobban csinálta, mint a másikat. A dobozszerű tér hátsó részét határoló faburkolatú, képekkel és nyílásokkal teli fal egyes részeinek kinyitása, vagy éppen bezárása egy-egy jelenet kezdete vagy vége. Ebben a „dobozban” minden benne van.
Juga Péter: Szélesvásznú skandináv élethazugság, Deszkavízió
Merthogy a színészek tényleg természetesen használják a bizarr jelentésű, ámde korrekt norvég hangzású kereszt- és családneveket. És ez a lényeg (a színházban): a művi működőképessége, a nem-természetes mégis-természetessége.
[...] az utóbbi évek magyarországi Ibsen-értelmezéseinek egyik legjobbika.
Bazsányi Sándor: A lekvárt megedzik, revizoronline.com
Hjalmar szerényen, de boldogan él feleségével, kislányával, és az idős apjával, aki tönkrement életét beteg, sérült állatok ápolásával teszi tartalmassá. A család egyetlen bánata, hogy a kislánynak, Hedvignek rohamosan romlik a látása, és serdülőkorára az orvosok szerint megvakul. Gregers tizenöt év után újra felkeresi ifjúkori barátját, Hjalmart. Gregers apja – az öreg Hjalmar valamikori üzlettársa – sikeres és gazdag. Gregers nem bírja elviselni, hogy Hjalmar csak árnya egykori önmagának. Elhatározza, hogy rendbe hozza barátja életét, úgy, hogy szembesíti a hazugsággal, amiben él. A közös múlt feltárása végzetes következményekkel jár az apák és a fiúk számára is…