A rendező Vecsei H. Miklós és Németh Nikolett dramaturgokkal, valamint a kolozsvári társulat színészeivel együtt teremtette meg a teljes mértékben eredeti előadást, amelynek szövege és vonalvezetése főként a Janovics fennmaradt naplójában szereplő visszaemlékezésekből tevődik össze. Ifj. Vidnyánszky Attila immár harmadszor rendezett a kincses városban: a Rómeó és Júlia után a Bartók Béla és Kodály Zoltán életéből inspirálódott, Ifjú barbárok című, jelenleg is a repertoáron szereplő előadással kápráztatta el a közönség azon részét, amely nem riad vissza a friss lendületű, olykor kissé kaotikusnak ható, mégis egységes egésszé összeálló, „formabontó” megoldásoktól sem mentes produkcióktól.

[…]

A csapat olyan előadást tesz a néző elé, amely nemcsak témafelvetése, de egészében vett különlegessége, a kiváló színészi játék, a meghatározó látványvilág, a koreográfia és a zenei anyag miatt is emlékezetessé válik.

Kiss Judit: Janovics, azaz egy feledésbe merülő kolozsvári magyar történet színpadi feltámasztása, Krónika Online, 2024. október 01.

Az ifj. Vidnyánszky által felkínált művészi eszközök észveszejtő kavalkádja magában foglalja a változatos stílusú, számos gyakorlati és elméleti irányvonalból eredő színművészetet, a mindent átható és mindenre kiterjedő zenét (melynek eredeti partitúráit Mester Dávid szerezte), és a testi és gesztikus kifejezésmód öt és fél csillagos színvonalát (koreográfia: Berecz István). Amit – és ahogyan – elmondanak, elénekelnek és eltáncolnak a Janovicsban (is), az jelenti a felidézett személyiségek és idők előtti mély főhajtást.

Mihai Brezeanu: Moștenirea lui Janovics pentru Cluj, [Janovics kolozsvári öröksége], liternet.ro, 2025. június

Nem vártam ilyen átütő erejű, a vége után még gondolatban sokáig foglalkoztató előadásra. Tudtam, ki volt Janovics Jenő, főleg a filmművészetben betöltött szerepére tekintettel, és azt is, hogy közvetetten neki köszönhetjük Michael Curtiz (azaz a pontosság kedvéért Kertész) Casablancáját is. Ami a színházi érdemeit illeti, senki nem vonja őket kétségbe. Ő volt az első, aki innovatív módon filmvetítést használt, amikor Madách Ember tragédiáját rendezte. Talán fellengzős lenne úgy fogalmazni, hogy életét a művészet és a színház szolgálatában töltötte le, de gyakorlatilag éppen, hogy ezt tette, ha azt is belevesszük, hogy vagyonát művészeti célokra fordította. Nem volt erdélyi, ám a magyar sors felvállalása érdekében erdélyinek vallotta magát (a Színpártoló Egyesületnek írott 1933-as levelében). Mindez elmondásra kerül a Kolozsvári Magyar Színház előadásában.

Anca Mureșan: Action aaand cut! Janovics și oglinzile istoriei, [Felvétel! Indul! Éééés állj! Janovics és a történelem tükrei], liternet.ro, 2024. október

Ifj. Vidnyánszky Attila előadása nem kíván klasszikus értelemben vett életrajzi műnek lenni, és nem is válik azzá. És dokumentumszínházzá sem, aminek talán első látásra tűnhet. A rendező fenntartja magának a szabadságot, hogy intelligensen, ihletetten eljátsszon mindkét struktúrával, majd azonnal, szenvtelenül ejtse is őket. Még a szigorúan vett életrajzi vonalat is elhagyja annak érdekében, hogy egy képi és történeti jelekkel impregnált világot hozzon létre, egy letűnt világot, a két fő egységre összpontosítva, amelyek a háromórás előadás két részében oszlanak szét: a filmművészet kezdeteire Kolozsváron, illetve az 1919. szeptember 30-ai utolsó Hamlet-előadás.

Adrian Țion:  Energiile spectacolului-colaj [A kollázselőadás energiái], liternet.ro, 2024. november

Egy kísérletnek gondolom a Janovics-előadást, mivel ott kezdődik majd, ahol a Barbárok befejeződött. Akár egy sorozat második része, egy láncszem vagy inkább egy kereszteződés. Ahogy a Barbárok, úgy a Janovics sem életrajzi előadás, igyekszik minél távolabb kerülni a színház kereteitől, de a Barbároktól eltérően most az volt a célunk, hogy a főszereplő életének legjelentősebb időszakát meséljük el, Janovics féle „új formában".

Ifj. Vidnyánszky Attila – az előadás rendezője

Az előadás támogatója:

  

---

Műsorfüzet