Az apa ki-be jár (Bogdán Zsolt teljesen átéli szerepét, és visszafogott mozdulataival valóságos leckét ad színészmesterségből), hol azért, mert nem bírja látni beteg lányát, hol azért, mert ő maga (szubjektíve) képtelen (vagy talán nem is akar?) helyet találni a lány képzeletét benépesítő alakok között. Ezzel szemben a báty, Henry mintha könnyedebben mozogna, ha jól meggondoljuk, hogy ő íróember volt, ezért nem is meglepő az az örök kíváncsiság, mellyel az Alice-t falként körülvevő négy személy egyikéhez vagy másikához fordul.
A négy grácia – Margaret Fuller (Csutak Réka), Emily Dickinson (Pethő Anikó), Kundry (Kicsid Gizella) és Myrtha (Vindis Andrea) – a szó szoros és átvitt értelmében is betölti a színpadot. Jelképes személyiségek ők, úgy öltözködnek és úgy mozognak, ahogy azt a származásuk megkívánja, ha a meséből születtek (Myrtha és Kundry), akkor annak megfelelően mozognak és viselkednek – a társadalmi erkölcs diktálta szeszélyeikkel, és az egyéniségükbe csomagolt elmebajjal együtt.
Nona Rapotan: Nu te minimaliza! – „Alice în pat” la Teatrul Maghiar de Stat Cluj, (Ne becsüld alá magad! – „Alice az ágyban” a Kolozsvári Magyar Színházban), bookhub.ro, 2020. január 7.
Rögtön az előadás elején kiderül, hogy főhősünkkel valami nagyon nincs rendben. Hever az ágyban, szundikál, alszik, gyakorlatilag semmit sem csinál – nem kell szakembernek lenni, hogy felismerjük, Alice (a hihetetlenül természetes Kézdi Imola) valamilyen betegséggel küzd. A baj az, hogy – a darab szerint – az nem látja, akinek látnia kellene…
Nánó Csaba: Hölgyek őrült teadélutánja, liget.ro, 2020. január 20.
Alice sokszor elmondja, hogy az ágyban a helye – egyrészt egészségi állapota odaköti, másrészt oda kényszeríti környezete, de mindezek mellett az ágy egy olyan hely is, ahol gondolatban legalább szabad lehet. Mentális állapota tehát egyszerre teher és a szabadulás lehetősége. Kézdi Imola alakítása ebben az ambivalenciában elbűvölő és szerethető, emberközeli. Az előadás kezdetén akaratos őrületet, kiszámíthatatlanságot és beláthatatlanságot jelenít meg határozott, dacos, de mégis halálosan fáradt mozdulataiban. Ez megváltozik, ahogy egyre többet megtudunk Alice életéről…
Ugron Nóra: Felkelni az ágyból, jatekter.ro, 2020. január 17.
A bemutató dátuma: 2019. december 14.
„Azt hiszem, egész életemben készültem rá, hogy az Alice az ágyban-t megírjam.
Színdarabot a nők gondjairól és indulatairól, és végsősoron, színdarabot a képzeletről.
A szellem börtönének valóságát. A képzelet diadalát.
De a képzeletbeli győzelem nem elég.”
Ezt írja Sontag a darabhoz fűzött jegyzetében. A színpadon pedig találkozásra hív egy különleges és érzékeny emberrel, Alice-szel. Alice soha nem hagyja el a szobáját – beteg. Látszólag semmi baja nincs, csak éppen nem tud fölkelni az ágyból. Gondolatban utazik, térben és időben.
Mit tud kezdeni a környezete egy ilyen nővel? Ápolja? Elítéli? Mit tesz az apja, a bátyja, az anyja, képzelt és valós barátnői? És neki mi lesz a sorsa? Rájövünk-e, hogy mi a baja? A ragyogó okosság vajon mindig utat talál és sikert arat?
Alice James, a darab ihletője valós történeti személy volt, a világhírű amerikai író, Henry James és a nagy amerikai pszichológus William James húga. A 19. század végén élt, fiatalon halt meg, és nem lett nagy vagy világhírű. Betegségét, szenvedéseit akkoriban hisztériának vélték.
Műsorfüzet