Stúdióelőadás a nagyszínpadon
Ersilia Drei
Kántor Melinda
Franco Laspiga, volt sorhajóhadnagy
Molnár Levente
Grotti, konzul
Szabó Tibor
Ludovico Nota
Bogdán Zsolt
Alfredo Cantavalle, újságíró
Bíró József
Onoria, házvezetőnő
Varga Csilla
Kislány
Ambrus Gyurka Zsófia
rendező
Bocsárdi László
dramaturg
Kelemen Kinga
díszlettervező
Bartha József
jelmeztervező
Bartha József
zenei összeállítás
Bocsárdi László
előadásvezető
Mányoki László
súgó
Tóth Andrea
A bemutató dátuma: 2004. január 28.
Részletek a sajtóban megjelent írásokból
Ludovico Nota, a híres regényíró a kórházból magához viszi Ersilia Drei-t, a kis cselédlányt, aki öngyilkosságot kísérelt meg egy parkban, mert elhagyta a vőlegénye. Esetéről a helyi lap hasábjain megjelent riportban olvasott, és elhatározta, hogy regényt ír a lány romantikusnak tűnő szerelmi történetéből. Onoria asszony, a házvezetőnő nem szívesen látja vendégül az új jövevényt, és lassan az író is megbánja elhamarkodott tettét, hiszen a riport nyomán elárasztják házát a történet szereplői: a szenzációhajhász újságíró, a vőlegény, aki bocsánatot akar kérni; Grotti konzul, akinél a lány nevelőnőként dolgozott, és aki mindent cáfol, ami az újságban megjelent. Lassan már nem tudjuk, hogy ki hazudik és ki mond igazat, hogy mi is történt valójában és főként ki a hibás azért, ami történt.
Pirandello ismét bebizonyítja nekünk, hogy semmi sem az, aminek látszik; hogy nincs egy történet, csupán össze nem illő történet-foszlányok vannak, amelyek semmivel sem visznek közelebb egy objektív valósághoz, melynek, ezáltal a létezése is kétségbe vonható.
Miközben valamit mégis megtudunk, hiszen az előadás – hol derűsen és távolságtartóan, hol vádlón és fájdalommal telve – nekünk tart tükröt: tétovaságunkról, esetlenségükről, gyarlóságainkról szól.
A bemutató dátuma: 2004. január 28.