A bemutató dátuma: 2010. április 19.
Narrátor:
Dimény ÁronErzsók:
Vindis Andrea
Fejenagy:
Szűcs ErvinKántor:
Galló ErnőBagarja:
Laczkó V. RóbertHarangláb:
Balla SzabolcsMárta:
Kántor MelindaCsepü Palkó:
Köllő CsongorBíró:
Dimény Áron
Rendező:
Salat Lehel
Külön köszönet
Tompa Andreának
Újabb komédiával folytatódik a Klasszikus magyar dráma sorozat, negyedik bemutatóként Petőfi Sándor komikus eposzának, A helység kalapácsának felolvasószínházi előadását Salat Lehel rendezi meg.
Petőfi A helység kalapácsában a magyar romantika kedvenc műfaját, az eposzt parodizálja: a túlzásba vitt pátoszt, a fennkölt hangnemet és a jellegzetes eposzi kellékeket teszi nevetségessé. Petőfi műve nemcsak szokatlan nyelvi fordulataival („a pokolbeli kínok bicskája“, „a kétségbeesés bunkósbotja“ vagy a szemérmetes Erzsók szeméből Fejenagy által kiolvasott „ártatlan vagyok én, / Mint az izé“ stb.) hívta ki a maga idejében kritikusok megbotránkozását, hanem tárgyválasztásával is: a hatalmasra növesztett falusi életképpel, amely végső soron a dolgos falusi nép vasárnapi foglalatosságait emeli fel és fokozza le a „költészet“ által. A történet kezdetekor egy templomi istentiszteleten vesz részt a falu apraja-nagyja.
A helység kalapácsa, azaz a helybéli kovács elalszik a misén, és annak végeztével is vidáman hortyog tovább az egyik padra borulva. Mikor Fejenagy felébred, rádöbben, hogy rázárták a templomajtót. Hôsünk úgy dönt, hogy lemászik a templomtorony harangkötelén. Eközben a falusi kocsmában zajlik az élet, hisz nincsen olyan jó bora senkinek, mint a kocsmárosnénak, Szemérmetes Erzsók asszonynak. Ám a tisztes férfiak közül nem mindenki a bor miatt jár Erzsókhoz: a helybeli lágyszívű kántor és a helység kalapácsa is szerelmes érzéseket táplál a szemérmetes „fiatalasszony” iránt...