A Mester és Margarita a Nova Gorica-i Szlovén Nemzeti Színház színpadán makulátlan produkció, és világos történetvezetéssel hangsúlyozza Bulgakov forradalmi kísérletének minden vetületét. Nona Ciobanu rendezésében a színészek egységes értelmezési vonalvezetésre épülő, ragyogóan frappáns előadása és a technikai kihívások remekbe szabott abszolválása bebizonyította, hogy a regénybeli mondanivalót meg lehet őrizni, elő lehet adni, sőt, szuggesztív erejében akár még tovább is lehet fokozni. [...] A regény számos kortárs kihívással ismertet meg bennünket, a Nova Gorica-i helyszín narratív-filozófiai és pszichológiai toposzok egész sorával szembesít: a jó és a rossz ellentétpárjával, a keresztény életélménnyel (a szentség tagadása vagy dicsőítése, ateizmus), a művészi alkotás tragikumával és magasztosságával, a fikció és a valóság kettősségével, az ördögivel, a politikai hatalom egységesítő gépezetté való kiforgatásával. [...] Különös hangsúlyt kap a gyávaság is, minden aljasságok legaljasabbika, mely gyávaság megelőzi a lázadást és elfojtja az alapvető humanista értékek érvényesítését. Jelenkori létünk bonyolult, messze nem lefutott diskurzusainak sokaságát elemzi az előadás roppant kifejezőerővel.
 

Marij Čuk: Soočenje z vrhunsko gledališko umetnostjo [Találkozás a csúcskategóriás színházművészettel], Primorski dnevnik

Az igényes előadást sokoldalúan képzett rendezői irányítás mellett tizenöt színész művészileg kifinomult alkotása formázta meg. Mindegyikük precízen és nagy kifejezőerővel alakított egy vagy több szerepet, miközben egyedülálló módon forrottak össze színpadi partnereikkel. [...] Izgalmas szerelmi történet, fantasztikus akció és éles szatíra – mindezeket a rendezőnek sikerült egy színházi remekművé szőnie, ami a szimbolizmussal teli videót is megalkotó Peter Košir kifinomult technikai gépezete révén a díszlettervezésben is megmutatkozik.
 

Iša Pliberšek: Svoda kot največja vrednota nekdaj in zdaj [A szabadság a legnagyobb érték egykor és most], Novi glas
 

Amikor Woland professzor, egy ismeretlen származású úri mágus, szokatlan kíséretével megjelenik Moszkvában, a moszkvaiak élete a feje tetejére áll – egyesek még a fejüket is elveszítik, mások pedig meggondolatlan reakcióik miatt egy elmegyógyintézet zárt ajtajai mögött találják magukat. Bár az elnyomó sztálinista rendszer társadalmi és politikai helyzetéhez, amelyet rejtélyes eltűnések is jellemeznek, már nagyrészt hozzáidomultak, a bizarr esetek fokozatossága egyre nagyobb nyugtalanságot és gyanakvást kelt. A Sátán küldetése összefonódik Margarita és a Mester sorsával is, aki a Poncius Pilátus és Jesua apokrif történetéből írt regényt. Mivel a kritikusok brutálisan elutasították a bibliai történet szubjektív értelmezését, a Mester hátat fordított a „normális” életnek, és az elmegyógyintézetben keresett menedéket. Szeretője, Margarita azonban úgy döntött, hogy eladja a lelkét, és így megmenti Mesterét. Mi történik, ha a teljes kétségbeesés pillanatában egy idegennel találkozol? És ez az idegen megoldást kínál a kétségbeesésedre? Elfogadnád az ajánlatot, függetlenül az árától?
Bulgakov nagyszerű regényremeke három történetet fon össze, amelyek a sztálinista Moszkva, az ókori Júdea és az álmok szürreális tájain játszódnak; mindháromban a jó és a rossz örök harca, valamint a szabad akarat kérdése kerül megvilágításra más-más nézőpontból.

Mit szeretünk jobban, az igazságot vagy a hatalmat? Mi történik azon a napon, amikor az ördög úgy dönt, Moszkvába látogat? A jóság hirdetőjeként, aki visszahozza az igazságot és az erkölcsöt a világba? Fausthoz hasonlóan Margarita is eladja lelkét az ördögnek, hogy megmentse szerelmét, a Mestert. „A kéziratok nem égnek.” Az igazság, a nagyszerű irodalom és a művészet, mondja Bulgakov, nem semmisíthető meg. Túlélik kritikusaikat, cenzorukat, és korukat egyaránt.