Albert Camus

Caligula

Fordította: Illés Endre
Illés Endre

Nagyszínpad
14+
2 h egy szünettel

Caligula
Dimény Áron
 
Caesonia
Kézdi Imola
 
Helicon
Molnár Levente
 
Scipion
Bodolai Balázs
 
Cherea
Váta Loránd
 
Metellus
Sinkó Ferenc
 
Senectus
Keresztes Sándor
 
Lepidus
Salat Lehel
 
Mucius
Szűcs Ervin
 
Mereia
Orbán Attila
 
Patricius, az intendáns
Köllő Csongor
 
Octavius
Balla Szabolcs
 
Drusilla
Kántor Melinda

rendező
Mihai Măniuţiu
 
dramaturg
Visky András
 
díszlettervező
Adrian Damian
 
jelmeztervező
Vladimir Turturică
 
zene
Şerban Ursachi
 
koreográfia
Sinkó Ferenc
 
rendezőasszisztens
Visky Andrej
 
előadásvezető
Nagy Yvonne

A bemutató dátuma: 2011. március 23.
 
 

Nincs aki ne ismerné Caligulát és nevét ne az elvakult, istenek hatalmával versengő zsarnoksággal kötné össze. Mihai Măniuţiu azonban meglepő, rendkívül eredeti látószögből értelmezi Camus remek drámáját. Az ő Caligulája a lehetetlent kísérti meg, amikor a világot újra akarja rendezni, mert „ahogyan a világ most van elrendezve, engem nem elégít ki”. A császár húgának a halála váratlanul a lehető legegyszerűbb igazság felismerését teszi lehetővé a számára: „Az emberek meghalnak, és nem boldogok.” Nem politikai drámát állít elénk a rendező, nem is a zsarnokság természetrajza érdekli, hanem azt a tulajdonképpen hátborzongatóan izgalmas kérdést vizsgálja, hogyan érhető el a boldogság? Vajon legyőzhető-e a halál? És mire vezet az, ha az embert megfosztják a kíméletes hazugságoktól és a saját valódi helyzetével szembesítik?  

Visky András