IV. Edwárd király
Bács Miklós
Edwárd, walesi herceg
Nagy József
Richárd, yorki herceg
Visky Bence / Mányoki Bence
George, Clarence hercege
Hatházi András
Richárd, Gloster hercege, III. Richárd király
Bogdán Zsolt
Clarence kisfia
Mányoki Bence / Kántor Melinda
Henrik, Richmond grófja, később VII. Henrik király
Buzási András
Érsek
Bács Miklós
John Morton elyi püspök
Balla Szabolcs
Buckingham herceg
Keresztes Sándor
Sir William Catesby
Bíró József
Rivers gróf, a királyné bátyja
Sinkó Ferenc
Dorset Márki
Bodolai Balázs
Lord Grey
Laczkó Vass Róbert
Lord Hastings
Orbán Attila
Lord Stanley
Salat Lehel
Első gyilkos, Sir Richárd Ratcliff
Molnár Levente
Második gyilkos, sir James Tyrrel
Szűcs Ervin
Sir Thomas Vaughan
Fogarasi Alpár
Sir Robert Brakenbury, a Tower várnagya
Farkas Lóránd
London lord mayorja
Galló Ernő
Polgár
Senkálszky Endre
Erzsébet királyné, IV. Edwárd felesége
Kézdi Imola
Margit, VI. Henrik király özvegye
Péter Hilda
York hercegné, IV. Edwárd király, Clarence és Gloster anyja
Csutak Réka
Lady Anna, Edwárd walesi hercegnek, VI. Henrik király fiának özvegye
Györgyjakab Enikő
Shore-né
Skovrán Tünde
Lady Margaret Plantagenet, Clarence herceg lánya
Pethő Anikó
Bolond
Kántor Melinda
rendező
Tompa Gábor
dramaturg
Visky András
díszlet- és jelmeztervező
Carmencita Brojboiu
zene
Vasile Şirli
koreográfia
Florin Fieroiu
rendezőasszisztens
Albu István
a rendező és a dramaturg munkatársa
Vajna Noémi
maszkok
Varga-Járó Ilona
digitális média
Tofán Zsolt
előadásvezető
Kerezsy Imola
súgó
Kerezsy Imola
Gyula, Magyarország (2008)
Szeben (2009)
William Shakespeare Fesztivál, Gdansk, Lengyelország (2009)
Budapest, Magyarország (2010)
Daejeoni Culture and Arts Centre, Szöul, Dél-Korea (2011)
A bemutató dátuma: 2008. november 19.
„A legvéresebb Shakespeare-mű paradox módon a legtöbbet játszott is egyben. A hatalmi téboly koroktól függetlenül az európai kultúra állandójának tűnik, és ezt a színház története során elképesztô változatossággal mutatja be, ám minden bizonnyal a legradikálisabb nézőpontból a
III. Richárd. A királydráma happy end-je sokkal inkább a magáért való, romjaiból is megújulni bíró hatalom ironikus és megsemmisítő metaforája, azé a hatalomé, amely leginkább a maffiák túléléséhez hasonlítható. Ebben a darabban, a természetesen szintén meggyilkolt gyerekek kivételével, egyetlen szereplő sincs, legyen bár gyilkos vagy áldozat, férfi vagy nő, nemes úr, herceg vagy átlagember, aki ne volna mások vérétől szennyes. Shakespeare korai műve azonban nem pusztán rémdrámaként olvasható. Gloucester hercege, aki III. Richárd néven Anglia trónjára lép és gyakorlatilag korlátlan hatalommal bír, az emberi lét határainak átlépésével a halál legyőzésére tesz kísérletet. A zsarnok mellett mindegyre ott látjuk Richárdot, az embert, aki túl akar lépni mások pusztulásában felismert, önnön halandóságán. A halállal való teljes azonosulás révén vajon legyőzhető-e a halál? – Richárd kérdése ez, aki saját életét teszi egy minden ízében tragikus kísérlet tárgyává a történelemnek nevezett horrormúzeumban.“
Visky András
Nagytermi előadás
A bemutató időpontja:
2008. július 5. (Gyula)
2008. november 19. (Kolozsvár)
Az előadás időtartama: 2 óra 40 perc egy szünettel
Csak 14 éven felülieknek!
Részletek a sajtódossziéból Részletek a koreai sajtódossziéból