blind questions: I see you me neither

A Company Mouvoir előadása

Nagyszínpad


A bemutató dátuma: 2009. november 09.
Rendező: Stephanie Thiersch
Videó: Anja Theismann
Tánc/kreáció: Viviana Escalé, Orlando Rodriguez, Juliana Venter, Jens Münchow, Alexandre Castres, Alexandra Naudet
Dramaturg: Rosi Ulrich
Zene: Joseph Suchy
Fények: Kathy Sebbah, Javier Ruiz Gómez;
A produkció a MOUVOIR és Stephanie Thiersch, valamint a Tanzhaus nrw együttműködése révén jött létre a TEMPS D’IMAGES fesztivál keretében; közreműködők: Freihandelszone – Ensemblenetzwerk Köln, 58Filme és DOCK 11; támogató: PACT Zollverein. A film a Ferme du Buisson (Scène Nationale de Marne la Vallée) keretében szervezett alkotó-rezidencia idején készült. 
Időtartam: 85 perc.

A blind questions: I see you me neither (Kétségek vakon: Látlak téged magamat sem) egy szerelemről szóló táncelőadás. Szokatlan módszer alkalmazásával jött létre. Az előadás az adott téma többszíntű bemutatása mellett, különböző szinteket épít fel, felhasználva a média, a film a színpad és a szakértői beszélgetések eszközeit. Film és tánc a valós idő által körülhatárolt helyzetben találkoznak és hatnak egymásra; megindul a komunikáció, a párbeszéd a két közeg között, motívumokat és képeket kölcsönöznek egymástól, ilymódon új színtereket hozva létre.

A film két főhősét, Alexandre Castres-t és Alexandra Naudet-t a szerelem misztériuma vonza egymáshoz. Valami történik, ami végtelen harmóniát biztosít számukra, ugyanakkkor a kontrollvesztés állapotába sodorja őket. A film főszereplőjével ellentétben, a táncelőadás szereplői mérnöki precizitással viszonyulnak a dolgokhoz. Mindent kipróbálnak, szinte mániákusan elemzik egyik helyzetet a másik után. Lélegzetüket visszafojtva váltogatják a különböző helyzeteket, abban a hitben, hogy ily módon rátalálnak a megoldásra. Melyik a helyes konstrukció? A beteljesedés, vajon csupán önfeláldozás útján érhető el? Nem tudományos elemzésekkel, hanem intuitív megérzések alapján? Receptívek vagyunk-e azokra az érzelmekre, veszteségekre, elutasításra, magányosságra, önfeladásra amelyek a színpad szereplőit mozgatják?


Stephanie Thiersch 1970-ben született és Wiesbadenben tanult klasszikus táncot. Franciaországban ismerkedett meg a kortárs irányzatokkal, majd és független társulatokkal kezdett el dolgozni. Kulturális tudományok tanulmányozásával is foglalkozott Mannheimban. Egy itt készült projektének témája a videó-tánc. Posztgraduális tanulmányait a kölni Médiaművészeti Akadémián végezte. Ekkor alapítja meg saját társulatát a MOUVOIR-t (1998). Színpadi munkáit, filmjeit és installációit Németországban és világszerte bemutatták (Párizs, Róma, Lisszabon, Helsinki, Szingapúr, Costa Rica, Dzsakarta, Togo, hogy csak a lefontosabb nagyvárosokat említsük). „A MOUVOIR a sokszintű érzékelés utáni vágyakozás kifejeződése, az emberek figyelmét a testre irányítja, és azokra a körülményekre, amelyek soha nincsenek pontosan körülírva, de amelyek saját határaik túllépésre törekednek” - vallja társulatáról Stephanie Thiersch.

2002-ben elnyerte a Németországi Videó-tánc Nagydíjat Georgia című filmjéért, valamint Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kormánya fiatal művészeket támogató díját. 2005-ben megkapta a Kölni Táncszínház díját az Under Green Ground című darabjáért. Helter Skelter című, négy táncosra írt darbját 2006-ban a dortmundi Theaterzwang fesztivál egyik díjával tüntették ki, és helterskelter vol#2 címmel turnét szerveztek számára. A 2006-os beautiful me után 2007-ben ő nyitotta meg a Les Repérages fesztivált Lille-ben szólódarabjával, a living room-mal.