Amiben véletlenként megállapodtunk

A Bukaresti Nemzeti Táncközpont kortárs tánc évada a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

Stúdió


A bemutató dátuma: 2009. május 28.

Koncepció: Ion Dumitrescu
A Román Nemzeti Táncközpont és a Párizsi Nemzeti Táncközpont közös produkciója
„A gondolatok, amelyekből kiindultam az előadás létrehozásakor évek óta kísértenek, és több előadásom alapjául szolgáltak már – olyan kérdések ezek, amelyek az identitás problémáját járják körül. Hogyan ismered fel magad a művészi termékben? Mennyire sajátos az egyén hozzájárulása egy előadáshoz és mennyire lehet kétértelmű az alkotási folyamat, amelyet bejárunk. Az ideiglenes korlát, amelyet a döntéseidnek, az elképzeléseidnek, a közlendők értelmének, a különböző hatások és az összefüggések gyors egymásutániságának szabsz, amelyek azonnali, vagy időbeni hatással vannak majd az esztétikai „ízlésre”. Így kezdtem el gondolkozni a koreográfus szerepén egy adott térben, a koreográfus, az előadást létrehozó egyén identitásának a felismerhetőségén az alkotás kontextusában. Elkezdtem a szerző/ koreográfusi lét gyakorlását. Az alkotói létét, amely feloldódik a kontextusban, amely nem helyezi önmagát középpontba. Ennek a produkciónak a létrehozásakor úgy döntöttem, hogy az előadást úgy építem fel / próbálom, hogy közben ismerősöket, barátokat hívok össze, akikkel felváltva megosztom a próbák/ az előadás terét, amelyet a Bukaresti Nemzeti Táncközpont számomra biztosított. A teret, amit előzőleg létrehoztam, mindegyik meghívott szabadon megváltoztathatta, hozzátehetett, vagy akár figyelmen kívül hagyhatta a tér elrendezését és konvencióit. Ugyanígy alkalmazhatott bármely konvenciót, amit megfelelőnek talált, és annyi időt tölthetett a térben, amennyit szükségesnek látott. Mindenkivel megbeszéltük a színpadi térről alkotott felfogását, és azt, ahogyan ebben a térben viselkedik, a tér lehetséges – vagy egyesek részére lehetetlen – megközelítéseit. Mindegyik találkozást különböző módon archiváltam, utólag pedig végignéztem a létrejött anyagokat. Egy idő után rájöttem, hogy az előadás anyagának mini-DV- vagy hangkazettákra való összegyűjtésénél – előző elképzelésemmel ellentétben –, az archívum felépítésénél fontosabbak a találkozások során szerzett tapasztalataim. Volt valami, amit e felvételek nem voltak képesek közvetíteni. Egyfajta felelősség, diffúz módon megosztva köztem és a meghívott között, azzal kapcsolatban, ami a színpadon történik.”
(Ion Dumitrescu)
Ion Dumitrescu 1977-ben született Bukarestben. A „Floria Capsali” Koreográfiai Líceum után elvégezte a bukaresti Nemzeti Színház- és Filmművészeti Egyetem koreográfia szakát. Számos rezidencia-programon és képzésen vett részt: „Terrains Fertiles” (rezidensként), „Movements on the Edge”, valamint kortárs táncműhelyeken Jérôme Bel, João Fiadeiro, Donna Uchizono, Oleg Soulimenko, RoseAnn Spradlin, Mark Tompkins vezetésével.
Rezidensként dolgozott a bécsi Tanzquartier keretében, részt vett a „Dialogue” programban (SpringDance – Utrecht, Hollandia). Szólótáncosként dolgozott a bukaresti Nemzeti Operában, majd a párizsi Operában. Különböző zenei projektek résztvevője.