Nem tudhatjuk, hogy milyen volt a kolozsvári színházban bemutatott sok tucat Rómeó és Júlia előadás, ám a 20. század második feléből már megidézhetünk három produkciót.

1.
Az 1951. március 10-én bemutatott előadást Kőmíves Nagy Lajos és Marosi Péter rendezésében láthatta a közönség Dorián Ilona és Halász Géza főszereplésével, Szakács György díszleteivel és Szopos Klára jelmezeivel.
Az előadásról csupán néhány sajtóban megjelent kritika maradt ránk.
Ezek egyikében megtaláljuk Harag György nevét is, aki az Őrtiszt szerepében volt látható. Az ifjú, 26 éves művész ekkor már több éve a kolozsvári színház alkalmazottja volt, és bár még szerepelt a színészek sorában, két éve már rendezőként is jegyezte a kolozsvári színház egy-egy előadását.
A kritikák mindenekelőtt Dorián Ilona alakítását emelik ki, valamint a pompás díszletet és jelmezeket.
„A rendezők  ̶  Kőműves Nagy Lajos és Marosi Péter –  helyes felfogásban és szilárd kézzel irányították a darab előkészítését, noha ugyanakkor tág teret adtak a színészi alkotóképesség szabad kibontakozásához. (...) Az előadás legjobb teljesítményét Dorián Ilona nyújtotta Júlia szerepében, amelyet a lényeg világos megértésével és mély átérzéssel dolgozott ki a legkisebb részletekig.” (B. V.: Rómeó és Júlia a Kolozsvári Magyar Színházban. Romániai Magyar Szó, 1951.04.02)
Dorián Ilona (1927-2001), aki 1993-tól a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja, így emlékezett az előadásra: „A Rómeó és Júlia kiváló előadás volt. Sokak szerint ugyanazon a szinten álltunk, mint a bukarestiek vagy a varsóiak, pedig mi vidékiek voltunk.” (Nánó Csaba: Ahol fény, ott árnyék is. Europrint, Nagyvárad, 2015.)

2.
15 évre rá, az 1967. május 27-én bemutatott Rómeó és Júlia egyik címszerepében ugyancsak Dorián Ilonát találjuk. Shakespeare remekműve ekkor Szabó József rendezésében, Tóth László díszleteivel és Bârsan Éva jelmezeivel valósult meg. Dorián Ilona ‒ Sinka Károly páros, valamint Széles Anna és Héjja Sándor páros váltásban játszották a főszerepeket.
Az 1967-es előadás nem aratott akkora sikert, mint az 1951-es. „Szabó József rendező szemmel láthatóan inkább arra törekedett, hogy elhatárolja magát a barokk színpad kötöttségeitől és levegősebb teret biztosítson a színészi játéknak – s ezt Tóth László díszlettervező segítségével – sikerült is elérnie. De csak ennyit és nem többet” – írja Kacsir Mária kritikájában. (Rómeó és Júlia a kolozsvári Állami Magyar Színházban, Előre, 1967. május)
Az előadás hangulatát a képek érzékeltetik.

3.
Shakespeare remekműve 2001. február 2-án Keresztes Attila rendezésében került ismét a kolozsvári színpadra, ekkor Dimény Áron és Kali Andrea főszereplésével. A díszletet Dobre Kóthay Judit, a jelmezeket és a maszkot Varga-Járó Ilona jegyezte.
A rendező bátran nyúlt a szöveghez, két órára lerövidítette, felpörgette az előadást.
A színházkritikusok dicsérik Hatházi András Mercutióját, Csíky András Lőrincz barátját, Bogdán Zsolt Prológusát, Nagy Dezső Capuletét, Senkálszky Endre Verona hercegét és kiemelik a frissen szerződtetett Varga Csilla dajka alakítását.
Abban mindenki egyetért, hogy a 2001-es produkció egy humoros előadás volt. „Keresztes nem hagy ki egyetlen lehetőséget sem, hogy Shakespeare komédiázó kedvét megmutassa... (...) már-már elfelejtjük, hogy tragédiát jöttünk nézni, felszabadultan nevetünk, szívünkbe csak lassan-lassan lopja be magát a végzet, s a sziporkázó szellemű Mercutióhoz híven, azt is tréfával fogadjuk. (Köllő Katalin: Rómeó és Júlia – az örök pár. Erdélyi Napló, 2001.02.13.)
Demény Péter úgy érezte, ez az előadás eszeveszett ritmusú: mindenki valaki után szalad, beléjük van kódolva a sietség, mégis elkésnek. Ugyanakkor „A színpadon ma van: a vendégművész Varga Járó Ilona szabadidőruhára hajazó jelmezbe bújtatja a fiatalokat. Itt minden megfontoltság, komolyság és ragaszkodás anakronisztikus.” (Demény Péter: Botladozva az űr fölött. Élet és Irodalom, 2003.02.11.)
„Keresztes az előadásban nem válaszokat rág a néző szájába, hanem kérdéseket vet fel. Ez a produkció leginkább a kétely Rómeó és Júliája...” írja Bodó A. Ottó Az esélytelenül tiszták halála egy bolond világban című kritikájában. (Krónika, 2001.03.3-4.)
Tompa Gábor igazgató így vélekedett a 2001-es előadás kapcsán: „Nagyon örülök, hogy bizonyos szempontból ez úttörő, merész előadás. Természetesen nem hibátlan, de vállalja azt a fajta szemléletmódot, amelyet egy fiatal nemzedék képvisel. Kissé eltávolodik a történet romantikájától, ugyanakkor megmutatja azt a nevetséges dolgot, amit az emberek közötti – végső soron tragikomikus – gyűlölet okoz.” (Nánó Csaba: Az örökérvényű Rómeó és Júlia. Szabadság, 2001.02.17.)

A kolozsvári közönség már javában nézheti a 2021. július 10-én bemutatott ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett előadást, a társulat ifjú tagjainak Román Eszternek és Kiss Tamásnak főszereplésével. Ennek, a mostani előadásnak a sikerét mi sem igazolja jobban, hogy a jegyek az értékesítés elkezdését követően pillanatok alatt elfogynak.

Kocsis Tünde

Képjegyzék:

1967
1. Dorián Ilona Júlia szerepében
2. Péterffy Gyula Tybalt, Sinka Károly Rómeó, középen Mihály Pál Benvolio szerepében
3. Szabó Lajos Péter szerepében, Barkó György Gergely szerepében, Szentes Ferenc és Toducz Gyula a zenészek szerepében
4. Senkálszky Endre Lőrinc barát, Dehel Gábor Páris szerepében
5. Senkálszky Endre Lőrincz barát szerepében
6. Sinka Károly Rómeó, Dorián Ilona Júlia szerepében
7. Vadász Zoltán Capulet, Orosz Lujza a dada, Koós Zsófia Capuletné szerepében

2001
1. Bogdán Zsolt Prológus szerepében
2. Dimény Áron Rómeó szerepében
3. Dimény Áron Rómeó, Kali Andrea Júlia szerepében
4. Salat Lehel Montague, Senkálszky Endre Verona hercege, Nagy Dezső Capulet szerepében
5. Tyukodi Szabolcs a Szolga, Dimény Áron Rómeó, Galló Ernő Benvolio és Hatházi András Mercutio szerepében
6. Ráduly Csaba Péter, Varga Csilla a Dada szerepében
7. Salat Lehel Montague, Senkálszky Endre Verona hercege, Nagy Dezső Capulet, Varga Csilla a Dada szerepében