Új finanszírozási lehetőség nyílhat a Kolozsvári Állami Magyar Színház felújítására

Új finanszírozási lehetőség nyílhat a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Kolozsvári Magyar Opera régóta tervezett felújítására, korszerűsítésére és bővítésére. A beruházás jelenlegi helyzetéről, az eddigi folyamat nehézségeiről, valamint a megvalósítás lehetséges további lépéseiről Demeter András István kulturális miniszter és Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója számolt be a színház emeleti előcsarnokában tartott tájékoztató beszélgetésen.

A színház és az opera épületének korszerűsítését és bővítését 2020-ban kormányhatározatban hagyták jóvá, a beruházást pedig eredetileg a Nemzeti Beruházási Társaságon (Compania Națională de Investiții – CNI) keresztül tervezték megvalósítani. A projekt azonban a közbeszerzési folyamat során elakadt, a jelenlegi gazdasági körülmények között pedig ezen a finanszírozási útvonalon középtávon nem látszik reális lehetőség a beruházás megvalósítására.

Demeter András István kulturális miniszter a beszélgetésen egy új lehetséges finanszírozási konstrukciót ismertetett. Az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (Banca de Dezvoltare a Consiliului Europei – BDCE) által nyújtott kölcsönből finanszírozott, LD 2215 (2024) számú, Kulturális alapok (Temelii culturale) elnevezésű programban felszabaduló források lehetőséget teremthetnek arra, hogy a kolozsvári beruházás is bekerüljön a finanszírozandó projektek közé.

A program keretében jelenleg mintegy 60 millió euró szabadulhat fel olyan kulturális beruházásokból, amelyek objektív okok miatt nem valósulnak meg. A felszabaduló összegeket a konstrukció szabályai szerint új projektek finanszírozására lehet fordítani. A tervek szerint a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Kolozsvári Magyar Opera mellett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház beruházása is felkerülhet a finanszírozási listára. Ehhez kormányzati döntésre, valamint a BDCE-vel folytatott további adminisztratív egyeztetésekre van szükség.

Tompa Gábor a találkozón felidézte a felújítási és bővítési projekt előzményeit, és hangsúlyozta, hogy az épület korszerűsítése hosszú ideje sürgető feladat. A jelenlegi infrastruktúra számos tekintetben nem felel meg egy korszerű európai színház működési követelményeinek: többek között nincs forgószínpad, süllyesztő és elektromos húzórendszer, hiányoznak a megfelelő próba- és munkaterek, korszerűsítésre szorul a világítástechnika és a színpadtechnika, valamint a nézőtér állapota is indokolttá teszi a beavatkozást.

A tervezett beruházás ugyanakkor nem csupán a jelenlegi épület felújítását jelentené. A bővítés révén olyan új próba-, munka- és kiszolgálóterek jönnének létre, amelyek a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Kolozsvári Magyar Opera működési feltételeit egyaránt jelentősen javítanák.

A beszélgetésen Csók Zsolt régész és műemlékvédelmi szakember a beruházás műszaki sajátosságairól is beszélt. Kiemelte, hogy az épület műemléki jellege és egyedi szerkezeti megoldásai miatt különösen összetett projektről van szó. A feszített betonelemek restaurálása, az épület jellegzetes kupolájának megőrzése, valamint a korszerű színpadtechnika kialakítása egyaránt speciális műszaki megoldásokat igényel.

A projekt előkészítése során korábban elkészített tanulmányok és szakmai dokumentációk továbbra is felhasználhatók: a vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik ezek aktualizálását, így a tervezési folyamatot nem szükséges teljes egészében újrakezdeni.

A két érintett színházi beruházás társadalmi-gazdasági hatástanulmányai már elkészültek, és azokat továbbították a BDCE szakembereinek. A következő időszak legfontosabb feladata, hogy az intézmények felkerüljenek a finanszírozási listára. Ezt követően határozhatók meg a beruházások pontos költségei és az esetlegesen szükséges további források.

A finanszírozási lehetőségről jelenleg is zajlanak az egyeztetések. A következő hónapokban a szükséges kormányzati döntések és a BDCE-vel folytatott adminisztratív tárgyalások mellett további felszabaduló források bevonásának lehetőségét is vizsgálják.