Március 11-én, vasárnap este 8 órától a színház nagytermében felépített stúdiótérében kerül sor az Eugène Ionesco abszurd drámájából készült A király halódik című előadás premierjére, Tompa Gábor rendezésében. Következő előadások: március 18-án, 22-én, 25-én, valamint április 8-án és 19-én, szintén este 8 órától.

A király halódik bemutatóját megelőző sajtótájékoztatón Vajna Noémi, dramaturg kérdezte az alkotókat és a szereposztás tagjait. Felvezetőjében így fogalmazott: „Eugène Ionescót az abszurd színház egyik legjelentősebb képviselőjeként szoktuk emlegetni. A román származású, de francia nyelven író szerző A király halódik című drámáját 1962-ben írta, és egyszerre szól a halálra való felkészülésről, illetve az azzal való megbékélésről, mintegy felnagyítva a haldoklás pillanatát, mind a haldokló, mind az őt körülvevő szerettei, kísérői szemszögéből.”

Tompa Gábor, az előadás rendezője az abszurd színházzal való kapcsolatáról beszélt: „A mai világ körülményei között talán mindenekelőtt azt érdemes tisztázni, hogy az úgynevezett »abszurd színház« valójában félrevezető megnevezés. Nem a színház abszurd, hanem a világ. Az »abszurd« kifejezés inkább egy utólagos címkézés, amely két rendkívül erős, univerzális drámaíró –  Samuel Beckett és Eugène Ionesco – munkássága köré szerveződött. Ionesco szövegeivel viszonylag későn, egyetemi éveim alatt ismerkedtem meg, és már akkor rendkívül izgalmasnak találtam őket. Ugyanakkor a ’80-as években Ionesco műveit Romániában nem lehetett játszani: persona non gratának számított. Ez az egyik oka annak is, hogy a szerző családja – többek között Ionesco lánya – a mai napig neheztel amiatt, hogy akkoriban úgymond megtagadták őt.”

A rendező arra is rámutatott, hogy A király halódik talán az egyetlen olyan drámai mű a világirodalomban, amely közvetlenül és nyíltan beszél az elmúlás folyamatáról. Mint mondta, „Marie-France Ionesco (Eugène Ionesco lánya – a szerk. megj.) arra is felhívta a figyelmet, hogy A király halódik című drámát nem történelmi uralkodókról szóló műként kell értelmezni. A király itt az ember, a teremtés »királya«, az egyszerű ember szimbóluma. A halál előtt ugyanis mindenki egyenlő: királyok és koldusok egyaránt.”

Both András díszlettervező elmondta, hogy a vizuális ötletek gyűjtése egy egész életen át tartó folyamat: képek, tárgyak és benyomások rakódnak egymásra, amelyek olykor évtizedek múltán, új kontextusban térnek vissza egy-egy előadásban. Felidézte, hogy a mostani Ionesco-előadás díszletének kiindulópontját az 1976-ban rendezett A Mester és Margarita című előadás látványvilága jelentette. Az akkori előadás koncepciója egy puha, párnázott tér gondolatából indult ki, amely egyfajta „bolondokháza” atmoszféráját idézte meg. A díszlettervező számára különösen izgalmas, amikor egy korábbi ötlet idővel új jelentést kap, és más műben, más kontextusban születik újjá. Ezt a gondolkodásmódot Marcel Duchamp esztétikájához hasonlította: a mű sokszor már „létezik”, az alkotó feladata pedig az, hogy rátaláljon, és új formában jelenítse meg a színpadon.

Az előadás zeneszerzője, Boros Csaba az előadás hangzásvilágával kapcsolatban kiemelte, hogy a zenei koncepció tudatosan szakít a hagyományos értelemben vett magasztossággal. A hangzásvilág nem az emberi élet ünneplését vagy a fennköltséget hangsúlyozza, hanem inkább az emberi létezés vergődését és törékenységét jeleníti meg. A zenei textúrában konkrét hangok is megjelennek – repedező falak, szélzúgás, szirénák –, miközben a háttérben egy távoli, angyali hangzású motívum idézi meg a remény és az átlépés lehetőségét egy látszólag áthidalhatatlan szakadék fölött.

Az előadás főszerepét Szűcs Ervin alakítja, további szerepekben: Varga Csilla, Albert Csilla, Váta Lóránd, Daradics Hannah és Sinkó Ferenc.

A produkció létrehozásában közreműködött: Both András díszlettervező, Balogh Angéla jelmeztervező, Boros Csaba zeneszerző, Sinkó Ferenc koreográfus, Groza Romeo fénytervező, valamint Varga-Járó Ilona bábkészítő. Az előadás Gera György magyar nyelvű fordításának felhasználásával készült.

A király halódik bemutatójára a jegyek már elfogytak, a további előadásokra jegyek vásárolhatók a színház jegypénztárában (hétköznap 10 és 14 óra között), valamint online a huntheater.biletmaster.ro weboldalon.