KÖNYVBEMUTATÓ | Darvay Nagy Adrienne: AZ IDŐ LENYOMATA

Darvay Nagy Adrienne-nel Demeter Katalin dramaturg beszélget.

2023-ban kereken 400 esztendeje annak, hogy Shakespeare összes művei, vagyis a drámaköltő halála után hét évvel a barátai által szerkesztett „First Folio” megjelent nyomtatásban. Kolozsváron pedig pont 230 évvel ezelőtt mutatták be az egyetemes színháztörténetben először magyarul a Hamletet, és a címszereplője, a 260 esztendeje született Kótsi Patkó János mintegy „hamleti” alapon lényegében kijelölte annak a jelenlegi magyar teátrumnak a művészszínházi irányát, amely öthetes turnéja során Shakespeare hazájában, épp 30 évvel ezelőtt a nemzetközi figyelem középpontjába került, és ennek nyomán a világ legismertebb és talán legelismertebb magyarul játszó színházává vált. A Kolozsvári Állami Magyar Színház pont másfél évtizede tagja az Európai Színházi Uniónak is.

E kötet szerzőjét nevezhetnék akár Horatiónak (vagy „Horatienne”-nek) amennyiben a humanizmus legjelentősebb színházi moralitásában a beszélő név „krónikást”, vagyis egyfajta történészt jelöl. Én azonban szívesebben vallom magam „hamletológusnak.” Ugyanis lassan negyedszázada Shakespeare világdrámáját sajátos antropológiai eszköznek tekintem, és látásmódként használom a nézőpontok, jelenségek elemzéséhez. Bizonyíték rá ez a könyv is, amelyet most útjára bocsátok, hisz annak ellenére felöleli a teljes kolozsvári magyar színháztörténetet a kezdetektől a mai napig, hogy 1945 után, Harag György 1959-es szatmári Hamlet-rendezésének itteni vendégjátékát leszámítva, Erdély fővárosában gyakorlatilag csak két magyar nyelvű Hamlet bemutató volt, és – 35 éves intervallummal – mindkettőt Tompa Gábor állította színpadra.