DokTárlatunkban Nagy Réka 81 éves, Magyarországon élő, egykori kolozsvári színésznő munkásságát idézzük fel. Tesszük ezt a 2021-ben megjelent Mindig csak kalapban^[1] című portrékötetéből szemlézve.

„Széles Anikó mellett ő volt az az erdélyi magyar színésznő, aki a főiskola után rögtön filmszerepeket kapott és országosan ismertté vált” – írja róla Koszta Gabriella, színész, fordító, a Nagy Réka portrékötet szerkesztője.

Nagy Réka a nagyhírű Dr. Fogolyán Kristóf kórházigazgató unokájaként született Sepsiszentgyörgyön 1941-ben, ahol az örmény-székely család gazdagságban és köztiszteletben élt. Az osztályidegenné minősített, elvált édesanyja három gyermekével, 1954-ben, a támogató nagypapa elhunyta után Kolozsvárra költözött, és a Dominic Stanca alapította szülészeten dolgozott.

Nagy Réka már iskolásként verseket mondott, szerepelt, konferált, rendszeresen nézte a színház és az opera előadásait. „Akkor nagy szerepet töltött be Erdélyben a színház. A sivár mindennapok és szocialista szürkeség közepén az időtlenség és az ünnep, a magyar társadalmi élet színhelye volt.” (13.)

A Báthory István Elméleti Líceum elvégzése után, édesanyja tiltása ellenére elszökött felvételizni az éppen akkor Kolozsvárról Marosvásárhelyre költözött Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetbe. Kovács György és Harag György színészek voltak az osztályvezetői tanárai. „Kovács György nem osztogatta könnyen a dicséretet, Réka mégis az abszolút kedvencei közé tartozott!” (6.) Együtt játszottak a marosvásárhelyi Stúdiós Színház első előadásában: a Tartuffe-ben Kovács György volt Tartuffe, Nagy Réka Elmira. Az egyik próbán a nagynevű színész-tanár megkérte Rékát, hogy ne finomkodjon: „amikor szemtelkekedek magával, nyugodtan vágjon pofon teljes erejéből”. A kérése teljesült, és beszakadt dobhártyával szállították a klinikára. (21-22.)

1963-ban végzett Biluska Annamária, Kiss Erzsébet, Darvas László, Kocsis Antal, Seprődi Kiss Attila és Visky Árpád évfolyamtársaival.

Kolozsvárra hívták a Senkálszky Endre igazgatta színházba. A meghívást elfogadta, és 1963-tól 1975-ig tizenkét év alatt mintegy 32 darabban játszott.

Felkérték a Kolozsvári Magyar Operába is eljátszani Stázit a Csárdáskirálynőben Szabó Gyula oldalán, és Daisy-t a Bál a Savoyban előadásban. „Azt nagyon élveztem, hogy a saját színházi épületemen ott volt a plakát, hogy Nagy Réka m. v. (mint vendég). Mókás volt.” (27.)

Pályája elején a szakmai kihívások mellett magánéleti próbatételekkel is találkozott: „Akkoriban szeretett belém Nagy Dezső kollégám, aki mindenáron feleségül akart venni. (…) agyon gyötört a féltékenységével… A kulissza mögül leste, hogy mennyire őszintén csókolozom a partneremmel… Ez rémes volt. Például A makrancos hölgyet Taub János rendezte, Dorián Icával a címszerepben, és Taub azt találta ki, hogy amíg zajlik a leánykérési procedúra, addig hiányos öltözetben, egy pici bikiniben, Biancaként engem is felkínálnak a kérőknek, vagyis tálcán körbe hordoznak. Dezső őrjöngött! (27.)

Az országos hírnevet 1973-ban a Francisc Munteanu rendezte A szeplős (Pistruiatul) című filmsorozatban szerezte. Ez volt az első Romániában gyártott színes filmsorozat. Benne Nagy Réka egy rokonszenves tanítónőt alakított. (34.)

A 60-as évek Kolozsvárja átalakulóban volt: „… én is tudtam, hogy magyar, ő is tudta rólam, hogy magyar vagyok és a boltban csak románul beszélhettünk. Ha nem, akkor folyton volt egy kedves szomszéd, ismerős, aki feljelentett. Aztán az tette be a kaput, amikor a lépcsőházban az anyámmal is románul kellett beszélnem!” (34.) 1975-ben Fazekas Lajos filmrendezővel kötött házassága révén áttelepült Magyarországra, ahol a Nemzeti Színházhoz került, majd 1978-tól 1985-ig a Pécsi Nemzeti Színház tagja, 1988-tól 1999-ig pedig a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház színésze volt.

A magyarországi színházakban is több emlékezetes szereplehetősége volt (Illyés Gyula Kegyenc című előadása a Nemzeti Színházban Kohut Magdával, Sinkovits Imrével. Pécsett A néma levente Ziliája szerepében gyermekét már magában hordozva játszotta a boldog nőt. A zalaegerszegi évek során pedig érettebb szerepeket formált meg: Szép Ernő Lila akác-ában Bizonyosnét, Feydeau Fel is út, le is út című vígjátékában Duverger bárónőt, illetve Bolha a fülbe című darabjában Raymonde-ot, vagy Shaw My fair lady-ben Mrs. Higginst.

Az áttelepülés viszont nem járt egyértelmű sikerekkel, megállapodottsággal és boldogsággal. Pécsett 1985-ben nem újították meg a szerződését, ezért Budapesten egy babaruhákat forgalmazó vállalat minőségellenőre lett, míg 1987-ben meg nem nyitotta saját vállalkozását, a Réka Butikot, ahol bizsukat, Limara dezodorokat és Fa tusfűrdőket árult. Gyermekkori jó barátnője, a sepsiszentgyörgyi származású Máthé Zsuzsa meglátogatta a butikban, vele tartott férje is: Higyed Imre, kinek köszönhetően újra visszakerült a színpadra, immár Zalaegerszegre.

„Az áttelepüléssel a lelke sérült leginkább, azt hiszem. Itt nem önfeledten játszani kellett, kitárulkozni és megmutatni a személyiséget, hanem folyton bizonyítani.” (6.) írja róla Koszta Gabriella, aki ugyancsak Magyarországra települt színész-sorstársa és barátnője Nagy Rékának. Továbbá így gondol rá: „Réka erénye nem csupán a szépségében, hanem a személyisége varázsában van, ami soha nem múlik el. A szépség egyértelmű és kézenfekvő; éppen ezért banális. Réka személyisége varázsának viszont valami szépségtől független és megfoghatatlan egyedi báj a kötőszövete, ami minden gesztusában és pillantásában feldereng. A maliciózus iróniája, amivel felméri és könnyedén helyre teszi a kínos helyzeteket! Ezektől a színészi erényektől elevenedik meg igazán egy-egy szerep a színpadon.” (7. )

Nagy Réka pályája szempontjából a kolozsvári színháznál töltött éveket, szerepeket tartja a legfontosabbnak, ugyanakkor egy 2011-ben készült interjúban^[2] egy más szerepről is beszél: „Magánéletemben a legfontosabb egyértelműen a lányom születése volt, az ő érkezése alapjaiban megváltoztatta nemcsak a mindennapjaimat, de a fontossági sorrendeket is. Onnantól kezdve elsősorban anya vagyok. És mondhatom, hogy ez az élet legnagyobb és legnehezebb szerepe, amiben nincs próba, se szünet! Soha nem gondoltam volna.”

Kocsis Tünde

Főbb szerepei a kolozsvári színháznál: Nuca (Storin: Háztűznéző (1963), Mariana (Moliere: Tartuffe, 1963), Dolly (Brecht: Koldusopera, 1964), Cristina (Lovinescu: Egy művész halála, 1964), Catherine (A. Miller: Pillantás a hídról, 1964), Dochiţa Nedelea (P. Everac: Láthatatlan staféta, 1964), Ofélia (A. Mirodan: A lélekfelelős, 1964), Bianca (Shakespeare: A makrancos hölgy, 1965), Sophie (Deák Tamás: Demetrius, 1965), Gittel Mosca (W. Gibson: Libikóka, 1965), Fuvallat (Méhes György: Szikra Ferkó, 1965), Josepha (Achard: A bolond lány, 1965), Aculina (Tolsztoj: A sötétség hatalma, 1966), Judit (Bíró Lajos: Sárga liliom, 1966), Irmszky (Delavrancea: Fergeteg, 1967), Linka (Tersánszky J. J.: Kakuk Marci, 1967), Klára (Thomas Robert: A papagáj és a zsaru, 1967), Evelyne (Lacour: Érettségi előtt, 1968), Elsie (A. Miller: Bűnbeesés után, 1968), Ruth (M. Chase: Barátom, Harvey, 1969), Eugenie (Feydeau: Bogár a fülben, 1971), Titi (Fărcăşan: A Soveja-ügy, 1971), Louise (E. Albee: Mindent a kertbe, 1971), Antónia nővér (Sütő András: Csillag a máglyán, 1975).

Filmek, amikben szerepelt: Lupény (1929), La vârsta dragostei/ A szerelem kora (1963), Golgota (1966), Cântecele mării/ A tenger dalai (1971), B.D. la munte şi la mare/ A különleges brigád a hegyekben és a tengerparton (1971), Dragostea începe vineri/ A szerelem pénteken kezdődik (1972), Sfânta Tereza și diavolii/ Szent Teréz és az ördögök (1972), Pistruiatul/ A szeplős (ifjúsági sorozat, 1973), Trei scrisori secrete/ Három titkos levél (1974), Ámokfutás (1974), Kísértet Lublón (1976), Anyám könnyű álmot ígér (1979), Vakvagányok (2001)
 

Képjegyzék:

1. Nagy Réka
2. Gittel Mosca szerepében Pásztor Jánossal. William Gibson: Libikóka, 1965
3. Josepha szerepében Horváth Bélával és Bencze Ferenccel.  Achard Marcel: A bolond lány, rendező: Bereczky Péter, 1965
4. Aculina szerepében Balogh Évával és Mihály Pállal. Lev Tolsztoj: A sötétség hatalma, rendező: Rappaport Ottó, 1966
5. Lena szerepében Éjféli vendég Mihály Pállal és Nagy Dezsővel. Virgil Nistor: Éjféli vendég, rendező: Rappaport Ottó, 1966
6. Judit szerepében Mihály Pállal és Vadász Zoltánnal. Bíró Lajos: Sárga liliom, rendező: Bereczky Péter, 1966
7. Ruth Kelly szerepében Mihály Pállal és Bencze Ferenccel. Chase Mary: Barátom Harvey, rendező: Bereczky Péter, 1969
8. Fanny szerepében Nagy Dezsővel, Széles Annával és Péterffy Gyulával. G.B. Shaw: Fanny első színdarabja, rendező: Szabó József, 1969

A 2-8 fényképet Szabó Dénes készítette
 

^[1] Árgyélus Grafikai Stúdió, Budapest.
^[2] A teljes interjú szövege itt: https://rb.gy/qkroq