A színház igazgató-főrendezője: TOMPA GÁBOR
 
Romana
English
Français
 

Téli temetés
Suttogások és sikolyok
Plakátterv: Kádár Melinda
Ördögök
Plakátterv: Molnár István, Fotó: Biró István
Visszaszületés
Plakátterv: Molnár István
Danton halála
Plakátterv: Bianca Imelda Ieremias, Fotó: Biró István
Tiszta ház
Plakátterv: Török Tihamér
Csillala mester
Plakátterv: Molnár István, Fotó: Biró István
Még egyszer hátulról
Plakátterv: Szabó Péter, Fotó: Biró István
III. Richárd
Plakátterv: Szabó Péter, fotó: Biró István
Három nővér
Plakátterv: Molnár István
Borisz Davidovics
síremléke
Plakátterv: Molnár István, fotó: Biró István
Peer Gynt
Plakátterv: Molnár István, fotó: Mihaela Marin
A vadásztársaság
Plakátterv: Szabó Péter
INTERFERENCIÁK
Plakátterv: Helmut Stürmer, Fotó: Biró István
Gianni Schicchi
Plakátterv: Bianca Imelda Jeremias, Fotó: Biró István
Ványa bácsi
Plakátterv: Molnár István
Jákobi és Lájdentál
Plakátterv: Molnár István
Egy Igenért vagy
egy Nemért
Plakátarchívum
A színház rövid története Nyomtatás
       
A színház homlokzata 1957 előtt
A színház homlokzata 1961 után
E. Kovács Gyula
Janovics Jenő
Harag György
A buszmegálló
A kopasz énekesnő

Az 1792-ben alapított Kolozsvári Állami Magyar Színház a legrégebbi hivatásos magyar színtársulat. Jelenleg repertoár-színházként működik a Román Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztériuma fenntartásában.
Az előadások jelentős részét a román közönség szinkronfordítással tekintheti meg.

A színház legjelentősebb eseményeihez olyan színházi szakemberek, igazgatók és rendezők neve fűződik, akiknek nemcsak a hazai, magyar nyelvű, de a nemzetközi színházi életben is meghatározó szerepük volt: E. Kovács Gyula, a Shakespeare-i drámaciklus bemutatásának kezdeményezője (1865–1899), Janovics Jenő, az első magyar filmstúdió alapítója (1905–1930), vagy Harag György, Európa-szerte elismert rendező (1973-1985), a romániai színház egyik kiemelekedő mestere.

1990-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója Tompa Gábor rendező, akinek vezetése alatt a színház folytatja a Harag György által is felkarolt műsorpolitikát. A színház repertoárjában egyaránt szerepelnek a drámairodalom klasszikusai (Szophoklész, Euripidész, Shakespeare, Marlowe, Molière, Goldoni, Büchner, Ibsen, Csehov, Brecht, Pirandello), a magyar drámairodalom remekei (Az ember tragédiája, Csongor és Tünde), a kortárs magyar szerzők művei (Parti Nagy Lajos, Spiró György, Kárpáti Péter, Varró Dániel, Láng Zsolt, Visky András, Kozma Mária), a lassan klasszikusnak számító színházi abszurd képviselői (Beckett, Ionesco, Mrozek), vagy a kortárs drámaírók művei (Heiner Müller, Sarah Ruhl, Hanoch Levin, Nathalie Sarraute, Thomas Bernhard, Danilo Kiš, Marie Jones). A színház társulatában több generáció művészei dolgoznak együtt a hazai és nemzetközi színházi élet olyan jelentős rendezőivel, mint: Andrei Şerban, Vlad Mugur, Silviu Purcărete, Elie Malka, Mihai Măniuţiu, Dragoş Galgoţiu, Patrick Le Mauff, Victor Ioan Frunză, Mona Chirilă, David Zinder, David Grant stb.

A Román Színházi Szövetség (UNITER) hat LEGJOBB ELŐADÁS DÍJ-át vehette át a társulat: Kao Hszing-csien: A buszmegálló Tompa Gábor rendezte előadásáért, kettőt az egykori kiváló rendező, Vlad Mugur Csehov: Cseresznyéskert és Goldoni: A velencei ikrek rendezéseiért, Mihai Măniuţiu Büchner: Woyzeck rendezéséért, Andrei Şerban Csehov: Ványa bácsi rendezéséért és legutóbb Tompa Gábor: Csehov: Három nővér rendezéséért. Továbbá számos jelölés és mintegy 150 hazai és nemzetközi díjban részesült: Tompa Gábor, Vlad Mugur, Mihai Măniuţiu rendezők, Helmut Stürmer, Lia Manţoc, Dobre-Kóthay Judit, Antal Csaba díszlettervezők és Bogdán Zsolt, Bíró József, Bács Miklós, Hatházi András, Kézdi Imola, Péter Hilda, Skovrán Tünde, Pethő Anikó színészek.

Az elmúlt 18 év alatt a magyar színház előadásai vendégszerepeltek Angliában, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, Portugáliában, Finnországban, Lengyelországban, Szerbiában, Szlovéniában, Szlovákiában, Csehországban, a Moldvai Köztársaságban, Magyarországon és Kolumbiában.

A színház 2008 áprilisa óta az Európai Színházi Unió (UTE) tagszínháza.


Irodalom:
Florica Ichim: Tompa Gábor, Pallas-Akadémia könyvkiadó Csíkszereda, 2004
TOMPA GÁBOR színházi világa / Viziuni scenice/ Theatrical Visions - Koinónia kiadó, 2007

Darvay Nagy Adrienne: A Mesebeli Szentmadár. Képek a kolozsvári hivatásos magyar színjátszás 200 éves történetéből. Héttorony Könyvkiadó, Budapest - Kolozsvári Állami Magyar Színház, 1992.
Enyedi Sándor: Janovics örökségéről. Korunk, 1992, 11 sz.
Kolozsvár Magyar Színháza 1792-1992. Szerk. Kántor Lajos, Kötő József és Visky András. a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Opera kiadványa, Gloria, Kolozsvár, 1992.
Janovics Jenő: A Hunyadi téri színház (a kötetet gondozta, az utószót és a jegyzeteket írta Kötő József, Korunk Baráti Társaság – Komp-Press Kiadó, Kolozsvár), 2001;
A színház fanatikusa. Senkálszky Endre életregénye (Komp-Press Kiadó, Kolozsvár), 2004;
Magyar színház Erdélyben (1919–1992), Szerk: Kántor Lajos, Kötő József :, (Integral Kiadó, Bukarest), 1998;
Darvay Nagy Adrienne: Bohócruhában (Kolozsvári és szatmárnémeti magyar színjátszás 1965-1989). Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1998.
Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán. Informa, Nyíregyháza, 1998.
Darvay Nagy Adrienne: Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek. Budapest, 2008.


MAGYAR SZÍNHÁZTÖRTÉNET I. 1790–1873 - Szerk. Székely György. Az erdélyi magyar hivatásos színészet kezdeteiről szóló fejezet (1792–1797)



MAGYAR SZÍNHÁZTÖRTÉNET II. 1873–1920 - Szerk. Székely György. Kolozsvári színjátszásról szóló fejezet.


Kötő József: A színházi intézményrendszer Erdélyben a két világháború között. Korunk, 2002/4.


A Kolozsvári Állami Magyar Színház bemutatói 1989–2008. között


 
 
Str. E. Isac.  |  nr. 26-28  |  400023  |  Kolozsvár  |  Románia