Hamlet – a színházon túl, a történelem színpadán

Minden kor és minden hely színészei közül talán Ion Caramitru volt az egyetlen, aki villámgyorsan lépett be a történelem színpadára anélkül, hogy valaha is elhagyta volna a színházat vagy a mozit. Ő mutatta meg nekünk a szabadság jelét 1989 decemberében, és jelképévé vált annak a gondviselésszerű pillanatnak, amely nélküle lehetetlennek tűnt. De ő a Színész maradt. Még akkor is. Ő volt Hamlet, az igazság és az igazságosság fejedelme, aki azt mondta nekünk, hogy győztünk, hogy egy új korszak kezdődött. Újabban, majdnem három évtizeddel később Prospero lett belőle, a szavak megbocsátás és megbékélés korába lépett varázslója. Egész sorsa Shakespeare hatása alatt állt, a művészetben és az életben egyaránt. Megannyi felejthetetlen szerepben, a képernyőn, a Bulandrában, a Nemzetiben, Európa más színházaiban, tudta, hogyan legyen állandóan ő maga, de ugyanakkor minden alkalommal valaki más. Ezért nem hívták „Mesternek”. Ez túl általános megszólítás lett volna, amivel sok művészt illetnek, s éppen ezért nem lett volna megfelelő. Caramitru páratlan volt. Egyedi. És csak most értjük meg igazi értékét, páratlan személyiségét, hogy neve legendává vált. Ion Caramitruval nemcsak a román kultúra egy fejezete aludt ki, hanem a nemzet lényének egy része is. Eltűnt egy világ. Ő egy világ volt. És mi, egy olyan esemény által, amelyre érdemes reflektálni, ma már elmondhatjuk, hogy kortársai voltunk.

Octavian Saiu
A Színházi Kritikusok Nemzetközi Szövetsége (Teatrológia) romániai tagozatának elnöke