21. századi megközelítésből egy nagyszerű katalán színházi klasszikus újraértelmezése tárul elénk.

Pablo Ley az Àngel Guimerà klasszikus színdarabját a társadalmi osztályharcról egy detektívtörténetté és rendkívüli izgalmas thrilleré alakítja át.

Pablo Ley a 21. századi adaptációjában Àngel Guimerà klasszikusának, a Hegyek aljánnak (Terra baixa) egy új és izgalmas megközelítést alkalmazza. A történetet az anarchista Barcelona 20. századi környezetébe helyezi, és két új karaktert vezet be: egy újságírót és egy rendőrfelügyelőt, Vinagretet, akiknek az a feladatuk, hogy nyomozzanak egy olyan gyilkosság ügyében, amelyben egy munkás megölte munkaadóját. Manelic megölte Sebastiàt, hogy megszabadítsa Martát (és magát).

Ez a kortárs és intenzív megközelítés a vidéki drámából romantikus tragédiává formálja át a történetet, és végül a következő kiáltásban tetőzik: „Megöltem a farkast! Megöltem a farkast! Megöltem a farkast!” Ez a szabadságkiáltás a munkásosztály harca a elnyomás ellen.

Intrikákkal és lázadással teli történet, amely székhez bilincsel, és izgalmasan vezet végig a cselekményén.

Manelic szenvedélyből elkövetett bűntette mögött egyértelműen egy társadalmi dráma rejlik, amely a 21. századból nézve számos szempontból előre vetíti a 20. század történelmét. A munkás (Manelic), aki szembeszáll a gazdájával (Sebastià), hogy felszabadítsa jövőjét (Marta), az osztályharc egy átirata, és nem kell túl sok képzelőerő ahhoz, hogy ne távolítsuk el az eredetét a Polgárháborútól (bármennyi előzményt is említhetünk: a Tragikus Hét, a Bolsevik Triennium, Primo de Rivera diktatúrája stb.). Guimerà kétségtelenül a saját módján gondolt a társadalmi igazságra, de aligha tudta elképzelni azt a világot, amelyben az orosz forradalom vagy a fasizmus megtörténik, és még kevésbé, hogy ez a két erőszakos konfrontáció egy pusztító világháborúval fog végződni. (Pablo Ley Fancelli / Carme Portaceli)