Euripidész

Bakkhánsnők

Görög tragédia kortárs megközelítésben

Stúdióelőadás a nagyszínpadon

A gyászoló Kadmosz /Kadmosz
Orbán Attila
 
A gyászoló Agaué
Csutak Réka
 
Agaué 1
Kézdi Imola
 
Agaué 2
Albert Csilla
 
Agaué 3
Laczó Júlia
 
Agaué 4
Boldizsár Emőke
 
Dionűszosz
Sinkó Ferenc
 
Pentheusz
Buzási András
 
Teiresziász
Senkálszky Endre
 
Alak a zsákban
Kántor Melinda
 
Pentheusz tanácsosa
Vindis Andrea
 
Karvezető
Panek Kati
 
Kar
Ambrus Emese
 
Kar
Laczkó Vass Róbert
 
Kar
Varga Csilla
 
XX
Fogarasi Alpár
 
XX
Mányoki Bence
 
XX
Salat Lehel

rendező
David Zinder
 
dramaturg
Kelemen Kinga
 
díszlettervező
Miriam Guretzky
 
jelmeztervező
Miriam Guretzky
 
a díszlet- és jelmeztervező asszisztense
Dina Konson
 
maszkok
Venczel Attila
 
zeneszerző
Lászlóffy Zsolt
 
koreográfia
Vava Ştefănescu
 
előadásvezető
Mányoki László
 
súgó
Tóth Andrea

A bemutató dátuma: 2005. október 21.
 


Kapcsolódó cikkek:
Szekeres Zsuzsa: Személyes tragédia és rítus. A Hét. 2005. január 20.
Hegyi Réka: Határok, átlépések, metamorfózisok. Kontextus.hu





Euripidész Bakkhánsnők című műve Dionűszosz, a színház istene tiszteletére íródott. A dráma bővelkedik a színházi helyzetekben: tele van álruhás alakokkal, téves identitású figurákkal, látványos színpadi effektusokkal, és lényegesen eltér a klasszikus görög színházi konvencióktól. Ugyanakkor – attól  függően, hogy honnan nézzük -egyszerre bizonyul éles kritikának az ellen az isten ellen, akinek a tiszteletére íródott, illetve értelmezhető ugyanazon isten dicsőítéseként is, pontosan megfoghatatlan volta miatt, hiszen egyszerre tud isten és halandó, alkotó és romboló, rend- és káoszteremtő, férfi és nő, zsarnok és szelíd lenni. Pontosan ez a színházi értelemben vett gazdagság, az ellentétek egymásbamosódása, valamint a félreérthetetlen maiság teszi Euripidész drámáját lenyűgöző alapanyaggá.