„Egon Savin rendező radikálisan oldotta meg a kérdést, hogy milyen műfajhoz tartozik Shakespeare darabja, azáltal hogy hangsúlyozott mértékű aktualitást adott neki. Nem képeslap-szerű díszletet választott az események hátteréül, hanem Tabacko kiemelkedő tájleírását az örök Velencéről – pompás és titokzatos végtelen leépülésének képét. Mindazonáltal Kristina Ignjatovic´ élénk jelmezei és a Shakespeare szövegéből természetesen fakadó sugallatok révén a rendező az 1930-as évek Olaszországába helyezte a cselekményt. A korba, amelyre rávetült a közeledő fasizmus árnyéka, amelyet megmérgezett a rasszizmus, az idegengyűlölet, az erőszak és a törvény semmibevétele. Számára Shylock (Predrag Ejdus) nem komikus szereplő és nem is groteszk vagy ördögi, mint inkább egyszerűen egy megalázott, kétségbeesett ember, aki készen áll arra, hogy fausti szerződést kössön magával az ördögge, csak azért, hogy visszanyerje az önbecsülés morzsáját, elveszett méltóságát, hogy igazságosabban értékelhesse önmagát.“

Vladimir Stamenkovic´, NIN