Bertolt Brecht − Paul Dessau

Kurázsi mama és gyermekei

A Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Staatsschauspiel Dresden közös produkciója
Magyar nyelvre fordította: Nemes Nagy Ágnes

Nagyszínpad
RO
EN
12+
3 óra egy szünettel

Kurázsi mama
Laczó Júlia
 
Kattrin, néma leánya
Tőtszegi Zsuzsa , Maria Tomoiagă
 
Eilif, idősebb fia
Buzási András
 
Stüsszi, fiatalabb fia
Marosán Csaba
 
A szakács
Sinkó Ferenc
 
A tábori pap
Balla Szabolcs
 
Yvette Pottier
Kató Emőke
 
Őrmester, Írnok, Paraszt
Fogarasi Alpár
 
Zsoldosvezér, Verbuváló, Katona, Paraszt
Laczkó Vass Róbert
 
Óbester
Platz János
 
Parasztasszony
Jerovszky Tímea
 
Anya
Varga Csilla
 
Lány
Ötvös Kinga
 
Rapunzel
Kicsid Gizella
 
Valamint
Csutak Réka, Ábrahám Antonella, Szőcs Szilárd Péter, Szalantai Gellért, Szallos Norbert, Bálint Előd, Erdei Máté, Gyenge Tímea , Nagy Kopeczky Kristóf, Orbán Szabolcs, Pánczél Kata, Sepsi Melinda, Szántusz Noémi, Tatár Zsuzsa, Varga Péter, Wagner Áron

rendező
Armin Petras
 
díszlettervező
Olaf Altmann
 
jelmeztervező
Cinzia Fossati
 
koreográfia
Denis Kooné Kuhnert
 
dramaturg
Katrin Schmitz
 
hangszerelés
Thomas Kürstner, Sebastian Vogel
 
fényterv
Norman Plathe-Narr
 
zenei vezető
Incze G. Katalin
 
zenei asszisztens
Anik Urich
 
rendezőasszisztens
Camilla Cecile Körner, Louisa Rogowsky
 
előadásvezető
Zongor Réka
 
a jelmeztervező asszisztense
Bocskai Gyopár
A bemutató dátuma: 2019 november 19.

 

Egész Európa fel van dúlva, a kontinensen a harmincéves háború káosza uralkodik. Ennek a pusztításnak a kellős közepén ott van Kurázsi mama, a markotányosnő, ekhós szekerével és elpusztíthatatlanul, amint egyik katonai tábort a másik után járja. Minden nehézség ellenére sem szeretné, ha valaki beleköpne a levesébe, és elrontaná a háborúját: a fenyegető béke csak a jól menő üzletét veszélyezteti, és neki három gyerekkel kell zöld ágra vergődnie. Először derék fia, Stüsszi kerül a hadbíróság elé, Kurázsi mama ugyanis túl sokat alkudozott arról, mennyivel vesztegesse meg azokat, akik szabadon engedhetnék. Őt követi az éles eszű Eilif, és végül még a néma Kattrint is lelövik utolsó hőstettének végrehajtása közben. Kurázsi mama továbbhalad ekhós szekerével a sereg és a háború nyomában, hiszen nincs messze a következő üzleti lehetőség.

Bertolt Brecht a Kurázsi mama és gyermekei című darabot nem sokkal a második világháború kitörése előtt írta, svédországi száműzetésében. A harmincéves háború történetéből nemcsak erős képeket merített Európa küszöbön álló újabb pusztulásának leírására. Arra is rámutatott, hogy a háborúkat elsősorban „istenfélelemből vívják, és csupa olyasmiért, ami jó és szép” – a nyereség viszont a kasszákban, nem pedig a harctéren érződik.

 

„A Kurázsi mama egy egyedülálló nő életéről szól, aki markotányosnőként járja végig a 17. század harmincéves háborúját, gyermekeivel együtt. A háború biztosítja számára a megélhetést, ugyanakkor elveszi tőle mindhárom gyermekét. Kurázsi mama nem változik: nem tanul semmiből, nem bán meg semmit. Mindig képes továbbmenni. Brecht és Dessau darabja nagy tragikomikus ballada az élet értelmetlenségéről és az életörömről, ami nehéz időkben sem szűnik meg. Mert énekelni, táncolni és szeretni akkor is kell, ha minden összeomlik. A továbblépés szakadatlan lendülete pedig azt is jelenti, hogy minden úgy marad, ahogy volt.”

Armin Petras

Az előadás támogatója: