Carlo Goldoni

Komédiaszínház


Nagyszínpad

ORAZIO, a társulat igazgatója, a komédiában OTTAVIO
Bíró József
 
PLACIDA, primadonna, a komédiában ROSAURA
Gajzágó Zsuzsa
 
BEATRICE, második színésznő
Borbáth Júlia
 
LELIO, író
Bogdán Zsolt
 
ELEONÓRA, énekesnő
Kali Andrea
 
VITTORIA, színházi mindenes, a komédiában COLOMBINA
Csutak Réka
 
EUGENIO, második szerelmes, a komédiában FLORINDO
Dimény Áron
 
TONINO, velencei figura, a komédiában DOTTORE
Salat Lehel
 
PETRONIO, a komédiában BRIGHELLA
Laczkó Vass Róbert
 
ANSELMO, a komédiában PANTALONE
Nagy Dezső
 
GIANNI, a komédiában ARLECCHINO
Hatházi András
 
SÚGÓ
Kézdi Imola
 
SZOLGA (aki szóhoz jut)
M. Fodor Edina
 
SZOLGÁK (akik nem jutnak szóhoz)
Vindis Andrea
 
SZOLGÁK (akik nem jutnak szóhoz)
Molnár Levente
 
SZOLGÁK (akik nem jutnak szóhoz)
Sinkó Ferenc
 
SZOLGÁK (akik nem jutnak szóhoz)
Tyukodi Szabolcs

rendező
Rusznyák Gábor
 
díszlettervező
Rusznyák Gábor
 
jelmeztervező
Rusznyák Gábor
 
maszkok
Rusznyák Gábor
 
koreográfia
Rusznyák Gábor
 
előadásvezető
Mányoki László
 
súgó
Bálint Zsófi

A bemutató dátuma: 2002. december 04.

 
Mindannyian kíváncsiak vagyunk arra, hogyan készül egy színházi előadás. Érdekelnek a kulisszatitkok, a kis belső poénok, viszályok, a hőst játszó színész emberi mivolta, és általában véve egy előadás megszületésének folyamata, kialakulásának részletei, hangulata. E velünk született kíváncsiságunkat elégíthetjük ki, ha megnézzük Carlo Goldoni Komédiaszínház című művét.
Az előadás egy színházi próba köré épül, szereplői maguk a társulat tagjai. A próba váltakozik a valóság helyzeteivel, s mi hol a színészek hiúságán nevetünk, hol apró gyarlóságaikon, a közöttük levő összekoccanásokon, titkolt szerelmeken vagy morgolódásokon. Lassan megszeretjük ezt a társaságot, magunkra ismerünk bennük.
Az ősbemutató a szerzőnek ürügyül szolgált arra, hogy kifejtse a komédiaírásról szóló reform elveit, hiszen Goldoni volt az, aki a jellemvígjáték bevezetésével megküzdött a commedia dell’arte kiüresedett formáival és végleg száműzte a színpadról a rögtönzött szöveget. 1750-ben, a mű megírásakor a színházművészet milyensége képezte vita tárgyát. Rusznyák Gábor, a kolozsvári előadás rendezője szerint ma a színházművészet léte a vita tárgya, s így Goldoni műve egy mai előadásban elkerülhetetlenül többletjelentéssel bír.

A bemutató időpontja: 2002. december 4.