 |
|
|
 | Téli temetés |
 | | Suttogások és sikolyok |
 | | Ördögök |
 | | Visszaszületés |
 | | Danton halála |
 | | Tiszta ház |
 | | Csillala mester |
 | | Még egyszer hátulról |
 | | III. Richárd |
 | | Három nővér |
 | Borisz Davidovics
síremléke |
 | | Peer Gynt |
 | | A vadásztársaság |
 | | INTERFERENCIÁK |
 | | Gianni Schicchi |
 | | Ványa bácsi |
 | | Jákobi és Lájdentál |
 | Egy Igenért vagy
egy Nemért |
| |
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
Bornemisza Péter: Magyar Elektra
|
 | |
<< Vissza |
|
|
|
|
Bornemisza Péter ifjúkori műve Bécsben, 1558-ban jelent meg, címe: Tragoedia magyar nyelven az Sophocles Electrájából, közismert nevén – Magyar Elektra. A mű a régi magyar nyelvnek és gondolkodásmódnak megdöbbentően érdekes emléke. “Bornemisza nyelve ma is elevenen hat fülre és agyra, régiségében nincsen semmi avas íz, csak olyan az, mint az a zamat, melyet a finom régi bornak a kor ad.” – állítja Schöpflin Aladár
Egész játéknak derék summája:
„Mikoron Clitemnestra az ő jámbor férjét, Agamemnon királyt, ketten Aegistusszal álnoksággal megölték volna, nagy sok ideig vígan laktak az királyságban, de az király fia, Orestes, kit az nénje, Electra, jámbor oktató Mestertűl bölcsőbeli korában más országba küldött volt, emberkort érvén titkon hazajőve, és atyja halálát mind az kettőn megtorolja.”
|
|
|
|
|